Az EU gyors fejlődést hozott

Bikaviadal, flamenco, pamplonai bikafuttatás, fieszta - ha valaki meghallja ezeket a szavakat, Spanyolország jut az eszébe. Az az ibériai félszigeten elterülő ország, amelyet - ahogy azt a híres-nevezetes barlangrajzok is bizonyítják - már az ember emberré válásának kezdete óta élhető körülményekkel vonzotta a letelepedőket. S azok az egymást követő évezredek, évszázadok folyamán mentek is: föníciaiak, görögök, rómaiak, gótok, arabok, zsidók tartoztak a hódítók s a betelepedők közé. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Spanyolország ma kifejezetten sokszínű ország.

A magyarok szeretik a spanyolokat. Ez nem véletlen, hiszen - ahogy lapunknak többen kifejtették - sok bennünk a közös. Van olyan vélemény, hogy mi magyarok tulajdonképpen mediterrán gondolkodású nép vagyunk. Lehet, az viszont tény, hogy a nyelvi akadályok ellenére a magyarok és a spanyolok jól kijönnek egymással. Igaz, ez a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szintjében a mainál még nagyobb bizonyítást is nyerhetne.

A spanyol gazdaság és demokrácia ma már virágzik - de nem volt ez mindig így. Hogy csak a huszadik századot nézzük: a húszas években elejére kialakult gazdasági válság polgárháborúba sodorta az országot. A második világháború után a Franco-diktatúra elszigetelte az országot, amely csak az 1975-ös hatalomátadás után tudta rendezni nemzetközi kapcsolatait. Ezután Spanyolország 1986-ban csatlakozott az EU-hoz, majd 2002-ben a tizenketteknek, az euróövezetnek is tagja lett. Példaértékű, ahogy a spanyol gazdaság ki tudta, ki tudja aknázni az uniós tagság által kínált előnyöket: 1999 és 2007 között 46 milliárd euró forráshoz jut a strukturális alapokból (ez egyébként 13 százalékkal több, mint az előző periódusban számára juttatott brüsszeli pénzek összege).

Spanyolország nem csak fejlett, s folyamatosan fejlődő gazdaságot mondhat magáénak, emellett még - állítják az odalátogatók - a kellemes éghajlat, a sportolási, szabadidős létesítmények és a gazdag kulturális és társadalmi élet kifejezetten vonzó a külföldiek számára (is). Nem véletlen, hogy az idegenforgalomból származó bevételek adják a spanyol GDP csaknem 12 százalékát.

A gazdaság folyamatosan erősödik, tavaly 2,4 százalékos volt a GDP dinamikája, ám úgy, hogy negyedévről negyedévre vált egyre erőteljesebbé a bővülés, s az utolsó negyedévben a bruttó hazai termék már 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az elsődleges húzóerőt a fogyasztás (lakossági és közületi), valamint az építőipari beruházások jelentették. Az előbbi részint egyébként annak volt köszönhető, hogy tavaly 300 ezer új munkahely létesült.