Belka bizalmat kapott Varsóban
Bizalmat kapott Marek Belka lengyel miniszterelnök kormánya a pénteki szejmbéli szavazáson 234:218 arányban. Ezzel elemzők szerint a jövő évi választásokig stabilizálódott a politikai helyzet Lengyelországban. A pénzpiacok a Reuters szerint üdvözölték az eredményt, és remélik, hogy az egykori pénzügyminiszternek sikerül keresztülvinnie néhány népszerűtlen költségvetési reformot. Belka a nyáron, kormányalakítása után a támogatás fejében ígérte meg a parlamentnek, hogy októberben bizalmi szavazást tart.
Belka eddigi kormányzása alatt úgy tűnik, sikerült megállítania az utóbbi időben meglódult államadósság növekedését a gazdasági fellendülésnek köszönhetően. Az év elején Varsó még attól tartott, hogy a jelenlegi kormányzati periódusban az államadósság elérheti a GDP 55 százalékát. Ha elérték volna ezt a küszöböt, az ország törvényei szerint takarékossági intézkedéseket kellett volna bevezetnie a kormánynak. Az erős gazdasági növekedésnek köszönhetően - ami az idén a kormány várakozásai szerint elérheti az 5,7 százalékot - ennek a veszélye elmúlt.
A miniszterelnök szerint az idei év végén 52,2 és 52,5 százalék között lesz az államadósság. Hausner gazdasági miniszter a jövő évet illetően is optimista, feltéve, ha a parlament nem akadályozza meg a társadalombiztosítási járulékok emelését a kisiparban, és az eddig jelentősen kímélt mezőgazdaságban.
Végérvényesen azonban még nem távolodott el Lengyelország az önmaga által állított adósságcsapdától. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott stratégiai dokumentum szerint 2006-ban 56,1, 2007-ben 56,5 százalékra emelkedik az államadósság. Bár az állandóan változó makrogazdasági keretek miatt a középtávú előrejelzések nem sokat számítanak Lengyelországban - jegyzi meg a Neue Zürcher Zeitung.
Az euróra való alkalmasság viszont ebből a szempontból nincs veszélyben, mert még jelentősen a Maastrichtban meghatározott 60 százalékos küszöb alatt van az államadósság. Sőt, a jelenlegi feltételek mellett az is egyre valószínűbbnek látszik, hogy 2007-re valóban sikerül a költségvetési hiányt a GDP három százaléka alá szorítani.
