Durva hiány az agrárbüdzsében?
Legalább százmilliárd forint agrártámogatás hiányzik a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból - állítja a Magyar Agrárkamara. Csikai Miklós elnök lapunknak elmondta: számításaik szerint a hazai büdzsében 262 milliárd forintnyi nemzeti agrárdotációnak kellene szerepelnie 2005-re, miközben a kormány csak 158 milliárdot tervez. A javaslat nem felel meg az évenkénti növekedés minimális mértékét meghatározó agrártörvénynek és az év eleji agrárkerekasztal-tárgyalásokon alapuló középtávú nemzeti stratégiának sem, hangsúlyozta.
Ismert, hogy a hivatalos számítások szerint az agrárium az idei 290-293 milliárd helyett 327-328 milliárd forintnyi összes támogatást használhat fel jövőre, ami 10-13 százalékos bővülésnek felel meg. Erre alapozva a pénzügyminiszter az agráriumot a 2005-ös költségvetés egyik nyertesének tekinti (VG, 2004. október 18.). Ám a pluszpénzek - közölte Csikai - csak a növekvő EU-forrásoknak köszönhetők, a hazai támogatások stagnálnak vagy csökkennek. Így nem lesznek többletpénzek a versenyhátrány mérsékléséhez szükséges nemzeti fejlesztésekre és egyes piaci intézkedésekre. Utóbbiakra az uniós támogatásbővülés ellenére az EU-forrásokból is kevés (az idei 18 milliárd forint helyett 20 milliárd) juthat, ezért a gazdáknak több ágazatban is rendkívüli nehézségekre kell számítaniuk 2005-ben, mutatott rá.
Számításaik szerint a tisztán nemzeti célokat szolgáló támogatásokat a törvényi előírások értelmében legalább a négyszázalékos várható GDP-bővüléssel és a hétszázalékos inflációval kellene növelni 2005-ben a 132 milliárd forintos idei bázishoz képest. Ez 147 milliárd forintnak felelne meg, miközben a kormány - állítja a kamara - 16 milliárddal kevesebbet, 131 milliárdot tervez. Utóbbi keret ráadásul tartalmazza az uniós terület alapú támogatások 30 százalékos (mintegy 90 milliárd forintos) ez évi magyar kiegészítését is, amelyet forráshiány miatt az idén nem tudott kifizetni a kabinet. Az agrárkamara szerint a 90 milliárdos összeget - amelyről országgyűlési határozat is rendelkezik - külön költségvetési soron kellene szerepeltetni. Így - figyelembe véve az uniós vidékfejlesztési programokhoz tervezett, 20 milliárd forint körüli hazai kiegészítést is - a magyar agrárbüdzsének el kellene érnie a 262 milliárd forintot.
Az uniós pénzek alapvetően a vidékfejlesztési források révén nőhetnek, amelyek közül a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) hozhatja a legtöbbet: az ez évi 21 milliárd helyett várhatóan 44 milliárd forintra lehet pályázni. Ám a kamara kérdésesnek tartja, mennyi juthat ebből valódi agrárcélokra. Megítélése szerint ezért az FVM-nek el kellene érnie, hogy a tisztán nemzeti támogatásoknál hiányzó 16 milliárdos összeget az NVT-ből a Nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programjára (avop) lehessen átcsoportosítani, ha a hazai költségvetési pénzek bővítésére más lehetőség nincs. Az avop ugyanis jobban szolgálná az agrárfejlesztéseket, de a jövő évi tervekben itt mégis több mint egymilliárd forinttal kevesebb forrás szerepel az ideinél. Mintegy 1,5 milliárddal, 18,7 milliárdról 20,2 milliárdra nőhetnek viszont az "előcsatlakozási" SAPARD-pénzek, de ezek nem új, hanem már korábban (elsősorban az idén) lekötött fejlesztési támogatásokat jelentenek - mondta Csikai.
