EGT-forrás az új EU-tagoknak

Svájc ugyancsak támogatást nyújt az új EU-tagállamoknak, az Európai Gazdasági Térség tagjaihoz, Norvégiához, Izlandhoz és Liechtensteinhez hasonlóan. Amióta az Európai Unióval együtt az EGT is bővült tíz új taggal, a térség 1,177 milliárd euró kohéziós támogatást köteles befizetni a közösség kasszájába. A két alap, amelybe ez a pénz befolyik csak most szerveződik, de az EGT minden tagja és Norvégia külön pótjegyzőkönyvet írt alá a bővítésről. Ez szabályozza a támogatások elosztását és felhasználási célját. A projektekről a konkrét döntések 2005 első negyedében esedékesek - írja a Basler Zeitung.

Az EGT tagjai 1994 és 2003 között évente 24 millió euróval járultak hozzá az EU kohéziós politikájához. A bővítés kezdetétől ez az összeg ötszörösére nő. A legtöbb pénzt, 567 millió eurót Norvégia fizeti be, ezenkívül 570 millióval járul hozzá az EGT 600 milliós alapjához. A nagy norvég részvétel egyrészt egy főre jutó nemzeti jövedelmének, másrészt annak a következménye, hogy a norvég halászat érdekei azonosak egyes EU-tagállamok, így Lengyelország érdekeivel. A norvég alap csak a tíz új tagállamot támogatja, de az EGT-től Spanyol-, Görögország és Portugália is kap pénzt. A norvég segélyből elsősorban a új tagok schengeni egyezményből eredő kötelezettségeire jut pénz, ezt követik az igazságügyi fejlesztések. A második súlypont a környezetvédelem: az EU-előírások teljesítése és a környezetvédelmi igazgatás tagjainak képzése. A harmadik súlypont a regionális politika és a határokon átnyúló tevékenységek, de jut pénz a kulturális örökség védelmére, a városrendezésre és az egészségügyre is.