Egyeztetés a hiányszámításról
Hónapok óta folynak az egyeztetések a tagországok és az EU között a költségvetési hiány számítási módjáról, s az Eurostat minden bizonnyal rá fog bólintani a magyar változtatásra - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette: a szeptember 23-án közzétett költségvetési deficitszámok Lengyel- és Svédország esetében már ezzel a korrekcióval készültek. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint Magyarország az EU statisztikai hivatalának egyetértését bírja, és az elfogadja majd a metodikát. A tárca közleményében megemlíti, hogy azokban az országokban, amelyek nyugdíjreformot hajtottak végre, egy meghatározott időszakban figyelembe lehet venni az ezzel kapcsolatos többletkiadásokat. Az Eurostat szeptemberben úgy döntött Lengyelország esetében - amely a magyar szándéknak megfelelően a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket államháztartási bevételként könyvelte el -, hogy ezt 2007 után meg kell szüntetnie.
A változtatásnak közgazdasági szempontból van alapja, mondta Forián Szabó Gergely, a CA IB alapkezelője. A megalapozottság melletti értékelhető érv, hogy miért kerülnének hátrányos helyzetbe az elszámolásban a nyugdíjreformot végrehajtott országok? Korainak tartja azonban a magán-nyugdíjpénztárakkal korrigált államháztartási adat előtérbe helyezését, amíg azt az EU részéről nem akceptálják. A maastrichti kritériumok teljesítésére vonatkozóan viszont kiemelte, az csak az Eurostat által jóváhagyott számvitellel lehetséges.
A kérdés kétféleképpen közelíthető meg Barcza György, az ING szakértője szerint. Ha a makrogazdasági keresleti hatást vizsgáljuk, a könyvelési változtatás megengedhető. A magán-nyugdíjpénztári alapkezelés megközelítőleg 70 százaléka állampapírban van, s így ennek nincs keresletet befolyásoló hatása. A másik megközelítés - amit jelenleg az Eurostat is oszt - a pénzügyi kockázat viselésének kérdése. Ha nem áll állami garancia a magán-nyugdíjpénztárak mögött, ők viselik a teljes pénzügyi kockázatot, így indokolt hiányt növelő tételként szerepeltetni a befizetéseket. A végső válaszban a 2007-es Eurostat-álláspont lesz a döntő,.
Meg lehet tenni a következő Eurostat-jelentésig, ez Kovács György, a Budapest Economics elemzőjének véleménye. Mindkét adat közölhető, de hogy melyik a mérvadó, a magánnyugdíjpénztár fogalmának meghatározásától függ. A magánnyugdíjpénztárak besorolásának problémája ahhoz kapcsolódik, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak miatt kieső bevétel az állami pillérnél ténylegesen elszámolják-e, vagy sem. Nem ítélhető meg feketén-fehéren a kérdés, a végleges kimenetelről is nehéz lenne most nyilatkozni.
A PM kérdésünkre úgy válaszolt: attól, hogy már 2007-re az államháztartási deficit a háromszázalékos küszöb alá esne, a konvergenciapálya nem módosul, azaz a 2010-es eurócsatlakozás nem kerül előbbre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a büdzsé többet költhet, mint azt eredetileg tervezték - áll a közleményben.
