Horvát borászok kihívása
Az idővel versenyeznek Horvátországban a kis szőlőtermelők, hogy versenyképesek legyenek a csatlakozás után az EU piacán. A kormány terve szerint 2007-ig - a csatlakozás várható időpontjáig - 13 ezer hektár szőlőt telepítenek, mert utána az ilyen termelőterületeket nem lehet bővíteni. Horvátországban már 18 ezer hektárt telepítettek be, és egyes szőlőtermelők attól tartanak, nincs már elég idő, hogy felkészüljenek a jövő kihívására - jelenti az AFP. A múlt század elején, amikor Horvátország az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, 180 ezer hektáros szőlőterülete volt. Borászatunk nincs felkészülve az Európai Unióra, mert a termelés a hazai piac szükségletének a felénél nem többet fedezi - nyilatkozta Ivan Enjingi kelet-szlavóniai szőlősgazda. Szerinte legkevesebb 15-20 ezer hektárra volna szükség, hogy ellássák a belső piacot, amelyet tovább növel majd az idegenforgalom fejlődése. A Decanter bormagazin két arany- és egy ezüstéremmel kitüntetett borát termelő gazda szerint 40-ről 60 hektárra kellene növelnie a szőlőjét, hogy megkezdhesse az exportot.
Enjingi a 80-as években a hegy lejtőjén, ahol a feltételek kedvezők voltak, parlagföldön kezdte a gazdálkodást. Ezeket a területeket a kommunizmus idején elhanyagolták. A szomszédos nagy borgazdaság minőségre való tekintet nélkül, kilóra vette a szőlőt, ezért a gazdák olyan földekre húzódtak, amelyeket traktorral lehetett megművelni. Enjingi borai Horvátországban híresen jónak számítanak. Pozsega melletti pincéjének rendszeres látogatói közé tartozik Stipe Mesic elnök, aki a zweigeltet szereti.
A borászat ugyanakkor már érzékeli a közlekedésrendészetnél mostantól alkalmazott zéró tolerancia hatását is. Az idegenforgalmi lobbi tiltakozik is ellene, mert rontja Horvátország mint a mediterrán térség kapujának hírnevét. Az emberek befektettek a szőlészetbe és a falusi turizmusba, és most minden üresen áll - panaszkodnak szerte a környéken.
