Költségvetés kérdőjelekkel
Jövőre a hatszázalékos közalkalmazotti béremeléshez 4,5 százalékot biztosítana az állam, 1,5 százalékot pedig az önkormányza-
toknak kell hozzáadniuk. A köztisztviselői béremelés kigazdálkodása teljes egészében a helyhatóságokat terheli - mondta a Világgazdaságnak Dióssy László veszprémi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A települések jelentős részénél, főleg a kisebb községeknél ez biztosan gondot okoz majd, hiszen náluk nincs sem mobilizálható forrás, sem leépíthető munkaerő.
Az idén is csak 100-110 önkormányzat tudott bért emelni - mutatott rá a TÖOSZ elnöke. Augusztusban jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint az erre az évre ajánlott közalkalmazotti béremeléshez egy százalékkal járul hozzá a központi költségvetés, ha az önkormányzatok biztosítják az öt százalékot. Források híján ezzel a lehetőséggel a helyhatóságok töredéke tudott élni.
Dióssy László kifejtette: a jövő évvel kapcsolatban kedvezőnek tartják, hogy az önkormányzatok összességében 7,6 százalékkal több központi forráshoz jutnának, mint az idén: az ez évi 1250 milliárd helyett 1330 milliárd forint szerepel a költségvetésben. Ez a tervezett, bár valószínűleg igen optimistán prognosztizált 4,5 százalékos infláció mellett mindenképpen reálérték-növekedést jelent. Jövőre több normatíva - például néhány oktatási alapnormatíva - összege csökken az ideihez képest. Ezzel a kormányzat a racionálisabb feladatellátásra kíván ösztönözni, ami egyrészt érthető, de az önkormányzatoknak a támogatások mérsékeltebb csökkentésére, hosszabb türelmi időre lenne szükségük az átálláshoz.
Szintén kedvezőnek tartja a TÖOSZ elnöke, hogy jövőre nagyobb fejlesztési forrásokkal gazdálkodhatnak. Nő például a keret, amelyből azok az önkormányzatok kapnak támogatást, amelyeknek nincs elegendő saját forrásuk az uniós pályázatokon való részvételhez.
Szintén a béremelések kigazdálkodását tartja a legnagyobb gondnak Kovács Zoltán pápai polgármester, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke. Az idei költségvetési javaslatot a törvényben előírt határidőnél később nyújtotta be a kormány, és egyáltalán nem volt meg az önkormányzati törvényben előírt egyeztetés az érdekképviseletekkel. Így még most vizsgálják, milyen hatással lesz a helyhatósá-
gokra több normatívacsökkentés, például bizonyos oktatási alapnormatívák ideinél alacsonyabb összege. A többéves gyakorlatot folytatva ismét nem terveztek emelkedő központi forrást a dologi kiadások finanszírozásához.
Az önkormányzati bizottság elnöke jövőre is a helyhatóságok működésével kapcsolatos nehézségekre számít. A központi költségvetés arra próbálja ösztönözni az önkormányzatokat, hogy a helyi adóztatással növeljék saját forrásaikat. Ezt jelzi a pénzügyi tárca büdzsében megjelenő javaslata, amely szerint az iparűzési adó kivételével a települések a helyi adóknál 50 százalékkal elérhetnének a törvényben megállapított mértéktől. Kovács Zoltán szerint hiába tervez több pénzt a költségvetést a fejlesztésekre, s hiába állnak rendelkezésre az uniós támogatások, ha az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni a szükséges saját forrást.
