Kórház-privatizáció: éles viták
"Lopakodó" kórház-privatizációtól tart a Fidesz egészségügyi egyeztető fórumának elnöke, amit jelez, hogy a kormány elállt az eredeti programjában meghirdetett konszolidációtól, s a jövő évi költségvetésben sem kap prioritást az ágazat. Mikola Istvánt aggasztja: ha átengedik a tőkének a gyógyintézményeket, drágább lesz az ellátás, s kialakul a szegényeket és gazdagokat gyógyító intézmények rendszere. Reméli, a december 5-re kiírt népszavazáson az emberek nemmel voksolnak a kórházak magánosítására. Csak az egészségügyi dolgozók bevonásával történő egzisztenciavállalkozásokat támogatják, amihez kedvezményes hitelt kell biztosítani - mondta.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének az a véleménye: amíg nincs meg a hitel-viszszafizetés fedezete, semmire sem szabad vállalkozni. Éger István szerint garantált a bukás, és jöhet az intézményt "kisegítő" tőkés. Ugyan a kamarának nincs hivatalos anyaga arról, hogy a szaktárca a munkavállalói résztulajdonosi programmal (mrp) kívánja a dolgozóknak átadni a szakorvosi rendelőket, ám a napvilágra jutott információkból erre következtet. Ám az ágazat konszolidációja nélkül végrehajtott mrp csapda. Éger utalt rá: amikor az alapellátás orvosai 2000-ben megkapták a praxisjogot, mellé állami hitelgaranciát ígértek a rendelők megvásárlására, ám ez ideig az elmaradt. Így a háziorvosok csak 5 százaléka tulajdonos, a többiek az önkormányza-
toktól bérelt rendelőkben vállalkozóként gyógyítanak.
Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmaz: a szövetség nem pártolja és nem is ellenzi az egészségügyi privatizációt. Ám furcsállja: a patikák magánosítása, a vállalkozásba adott háziorvosi rendelők, a magántőkével felszerelt laboratóriumok és képalkotó diagnosztikai eszközök működtetését átvevő magántőke nem vert föl ekkora port, mint az esetleges kórház-privatizáció. Szerinte a kérdés az, hogy a közfinanszírozás - tulajdonlástól függetlenül - állami dominanciájával milyen szinten biztosítja a betegellátást. Számítá-
saik szerint hogy a 2003. évi színvonalat tartani lehessen, 50 milliárddal kellene növelni a jövő évi kórházi büdzsét, amire nem lát esélyt. Sajnálatosnak tartja, hogy 3 milliárd forint megy el a december 5-i népszavazásra, pedig ebből a pénzből a 160 kórház közül 30-at lehetne konszolidálni.
Az egészségügyi minisztérium szerint az önkormányzati törvény 1991 óta teszi lehetővé az egészségügyi privatizációt, nem a kórháztörvény adna erre felhatalmazást. Tóth Judit szóvivő utalt rá: az egészségügyben a társadalombiztosító által finanszírozott intézmények tulajdonjogát nem vásárolták meg a befektetők, csupán a működtetést vették át részben vagy egészben az önkormányzatoktól. Mára a tb a büdzsé 16 százalékát az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra költi. A tárca azt reméli, hogy a népszavazással nem sodorják veszélybe az ezen szolgáltatók között lévő háziorvoslást, a patikákat, a labordiagnosztikát - tette hozzá a szóvivő.
