Londoni elemzők 50 bp-os kamatcsökkentést várnak
Londoni feltörekvő piaci elemzők zömmel fél százalékpontos kamatcsökkentést várnak a Monetáris Tanács hétfői ülésétől, de megfogalmazódott olyan vélemény is, amely szerint a jegybanktörvény-módosítási indítvány megzavarhatja a további pénzügypolitikai enyhítési folyamatot.
Az MTI által a felmérésbe bevont hét nagy londoni befektetési ház közül öt jósolta a jelenleg 11,00 százalékos MNB-alapkamat 50 bázispontos hétfői csökkentését, egy pénzintézet 75 bázispontos csökkentést vár, egy pedig 25-50 bázispontost.
Az év végére szóló kamatszint-várakozások átlaga 10,29 százalék, 9,75 és 10,50 százalék közötti szóródással.
A 75 bázispontos hétfői kamatcsökkentési előrejelzést a Citigroup londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci elemzője adta. Wike Groenenberg az MTI-nek azt mondta: a ház a továbbiakban is lendületes monetáris enyhítéssel számol, és még az idén összesen 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést vár, vagyis az év végén szerinte a jegybanki alapkamat 10 százalék alá kerül.
A felmérésbe bevont londoni házak közül egyedül a Citigroup vélekedett így; a JP Morgan például ugyanezt csak jövő júniusra várja.
Az ING londoni részlegének térségi elemzője ugyanakkor azt mondta az MTI-nek, hogy "(múlt) szerdáig" negyed-fél százalékpontos kamatcsökkentést várt, a folyamatba - és az előrejelzésekbe - azonban szerinte belezavart a kamattestület összetételéről beterjesztett törvénymódosító javaslat.
Charles Robertson szerint ugyanis az MNB a módosítási indítvány beterjesztése után kényes helyzetbe került: ha most kamatot csökkent, azt a látszatot kockáztatja, hogy politikai nyomásnak enged, ha azonban nem csökkent, akkor olyan makrotényeknek látszik ellenszegülni, mint a vártnál meredekebben lassuló fogyasztói infláció és az erős forint.
Robertson szerint a ház jelenleg érvényes előrejelzése 10,00-10,50 százalékos idei év végi jegybanki alapkamattal számol, de ha elfogadják a Monetáris Tanácsra vonatkozó törvénymódosítást, az új összetételű testület ennél mélyebbre is viheti a kamatot, ez azonban szerinte erős forintleértékelődési kockázattal járna.
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke is azt mondta az MTI-nek, hogy "az MNB elleni támadás", valamint a forint új keletű volatilitása mérsékelte az általa egyébként fél százalékpontosra várt hétfői kamatcsökkentés esélyét.
Michal Dybula, a BNP Paribas térségi elemzője ugyanakkor úgy vélte, hogy a jegybank "most nem áll készen egy újabb nagy csata megvívására" a kormánnyal. Dybula szerint 30 százalékos eséllyel akár egy 0,75 százalékpontos kamatcsökkentés is elképzelhető hétfőn.
A múlt héten több nagy londoni befektetési ház is nemtetszésének adott hangot a törvénymódosítási indítvány miatt. A Dresdner Kleinwort Wasserstein kommentárja szerint a jegybank függetlenségét vette célba a három kormánypárti képviselő által benyújtott javaslat, ugyanis a tanács létszámának növekedésével azoknak a tagoknak a száma növekednék, akiket a miniszterelnök javasol.
A JP Morgan múlt heti kommentárja szerint a módosítási javaslat révén a Monetáris Tanács összetételével kapcsolatos hatalmi jogkörök az MNB elnökéről a miniszterelnök felé tolódnának el, a törvénymódosítás elfogadása így a magyar jegybank függetlenségének csorbításával érne fel.
A hétfői kamatdöntés előtt londoni befektetési házak körében elvégzett MTI-felmérés részletes eredményei (az első szám a várt kamatcsökkentés mértéke százalékpontban, a második az idei év végére várt alapkamat százalékban):
Deutsche Bank: 0,5, 10,25-10,50;
Crédit Suisse First Boston: 0,5 (feltételesen), 10,00;
BNP Paribas: 0,5 (30 százalékos eséllyel 0,75), 10,25;
JP Morgan: 0,5, 10,50 (a legközelebbi, hasonló csökkentést 2005 első negyedére várja, utána még három, egyenként 0,25 százalékpontos csökkentést jósol jövőre);
Citigroup: 0,75, 9,75;
Merrill Lynch: 0,5, 10,50;
ING: 0,25-0,50, 10,00-10,50 (mindkettő feltételesen). (eBroker)
