Még mindig magas a magyarországi adóterhelés

Magyarország az adóterhelést illetően a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között viszonylag kedvezőtlen pozíciót foglal el. Az adóbevételek - ideértve a társadalombiztosítási járulékokat is - GDP-hez viszonyított aránya hazánkban 2002-ben 38,3 százalékot tett ki, ugyanakkor a vizsgált harminc ország közül mindössze tizenegynél magasabb ez a szám, a visegrádi négyek közül pedig csak Csehországban kisebb az elvonás mértéke - derül ki a nemzetközi szervezet most közzétett tanulmányából. Ezen a képen az sem sokat javít, ha a tendenciát nézzük: 1995-ben ez a mutató még meghaladta a 42 százalékot, utána fokozatosan csökkent 2002-ig, míg az OECD-országok átlagos adóterhelése az ezredforduló óta mérséklődött. Ezzel együtt a fejlett államokban mértet még mindig 2 százalékponttal múlja felül a magyarországi adó/GDP ráta, míg a bővítés előtti Európai Unió értékénél ugyanennyivel kisebb.

Nem meglepő, hogy a hagyományosan kiterjedt jóléti rendszerű észak-európai országokban a legmagasabb az elvonás mértéke: a listát Svédország vezeti a maga 50 százalékot felülmúló értékével, de nem sokkal marad el tőle Dánia sem. A vizsgált harminc ország közül Európában Írországban a legalacsonyabb az adóbevételek bruttó hazai termékhez viszonyított mértéke 28,4 százalékkal, az abszolút "utolsó" Mexikó alig valamivel több mint 18 százalékos adatával.

Ami a nemzetközi trendet illeti, jól megfigyelhető, hogy 1965 és 2000 között az adóbevételek GDP-hez mért aránya az OECD egészében fokozatosan, de lassuló ütemben emelkedett, az ezredfordulón a "kifulladás" jelei mutatkoztak. Mint említettük, az azt követő két évben enyhén csökkent az adóterhelés, amely elsősorban a személyi jövedelemadó-kulcsok leszállítása és az adókedvezmények kiterjesztése következtében eső befizetésekre vezethető vissza. Figyelemre méltó, hogy habár korlátozott mértékben, de érvényesült a kiegyenlítődés: azon tagállamok egy része, amelyeknél nagy aránymérséklődést mért a statisztika, a viszonylag nagy adóterheléssel jellemezhetők vannak, míg a relatíve kicsi adó/GDP rátájú ellentétes folyamatok mentek végbe 2000 és 2003 között. Ez azonban nem általános tendencia, hiszen a kis jövedelemelvonást alkalmazó Egyesült Államokban tovább esett a kérdéses viszonyszám. Tavaly azonban újra növekedésnek indult az adóterhelés. A rendelkezésre álló adatok alapján 23 országból 13 mondhatja el ezt magáról - jegyzi meg az OECD. (Magyarország esetében a szervezet nem közölt 2003-as adatot.)

Az egyes országok az adóstruktúrában is nagymértékben különböznek egymástól. Továbbra is a vállalati és személyi jövedelemadók teszik ki a teljes adóbevétel legnagyobb részét, annak ellenére, hogy arányuk az utóbbi húsz évben valamelyest csökkent. Ami az előbbit illeti, Magyarországon a vállalati nyereségadók összege a bruttó hazai termék százalékában kifejezve a 1995 és 2002 közötti időszakban 4,5-ről 6,2 százalékra emelkedett, ennél azonban csak négy ország büszkélkedhet kisebb számmal, ráadásul az OECD átlaga ennek másfélszerese. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó teljes összege az adóbevételek egyötödét teszi ki, az emelkedő trend itt is elmondható. A két évvel ezelőtti 20,3 százalékos arány öt-hat százalékponttal még így is alulmúlja az akkori EU és az OECD átlagát.

Az előbbi két adónem a direkt adók csoportjába sorolható, s mint kitűnik, a fejlett országokkal összevetve hazánkban kisebb súllyal szerepelnek. Ez arra vezethető vissza, hogy a direkt adókat azokban az országokban részesítik előnyben, ahol jó az adómorál, ahol viszont elterjedt az adóelkerülés, könynyebben kijátszhatók a szabályok, ott az indirekt adók - mint például az általános forgalmi adó vagy a fogyasztási adó - aránya magasabb.

Ezt igazolja vissza a magyar példa is, ugyanis a termékekre, szolgáltatásokra kivetett adóból befolyó összeg az állam teljes adóbevételének 37 százalékát adta - ezzel a kormányzat összbevételeinek ez a legjelentősebb forrása -, míg a leginkább fejlett országokban ez az arány 20-30 százalék között mozog, az OECD és az unió átlaga pedig nem éri el az egyharmadot.

A régiónkbeli államokhoz hasonlóan a többi OECD-taghoz viszonyítva magasnak számít a társadalombiztosítási járulékbevételek adóbevételekhez mért aránya. Magyarországon 1995-ben ez a szám még 35,6 százalékot mutatott, az ezredfordulóra hat százalékpontot csökkent, de azután lassan növekszik, s két évvel ezelőtt 30 százalék felett volt - derül ki a tanulmányból.