Megszületett a várt kamatvágás
Nem okozott meglepetést a monetáris tanács: tegnap - az előzetes várakozásoknak megfelelően - mai hatállyal 50 bázisponttal, 10,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A testület a makrogazdasági adatok kedvező alakulásával indokolta a döntést.
Üdvözölte a kamatvágást Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint is jó irányba halad a gazdaság. A jövő évi költségvetésről szólva pedig azt mondta, hogy az határozottan az inflációcsökkenés és a javuló egyensúly irányába mutat.
Az MNB elnöke ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a 2005-ös költségvetés túl kicsi lépés a helyes irányba, ráadásul a 2004-es hiánycéltévesztés miatt messzebbről indulunk. Így a következő évben 0,5 százalékpontos kockázatot lát a GDP-arányos deficit teljesülésében - elsősorban az elmaradó áfabevételek és a magasabb kamatkiadások miatt - mondta Járai Zsigmond. Előbbi 100 milliárd, utóbbi mintegy 60 milliárd forintnyi többletkiadást jelent az MNB számításai szerint. Éppen ezért jövőre legfeljebb minimális keresletcsökkentő hatása lesz az államnak. Az idei költségvetési hiány egyébként az MNB szerint meghaladhatja a korábban prognosztizált 5,4 százalékos GDP-arányos szintet, és a konszolidációs pálya jövőre sem tér vissza a konvergenciaprogramban megjelölthöz. Járai Zsigmond tájékoztatóján más témát is érintett. Mint leszögezte: nem EU-tagállamhoz méltó módszer az, hogy az alacsonyabb kamatszintet és a gyengébb árfolyamot a kormányzat a jegybanki függetlenség csorbítását szolgáló törvénymódosítással kívánja elérni - mondta a múlt héten megjelent törvénymódosító javaslatra reagálva. Egy ilyen döntés lejáratná az országot politikai és befektetői körökben, és kedvezőtlen precedenst teremtene. Érvényben lévő mandátumok megszüntetése példa nélküli gyakorlat, ezért a jegybankelnök arra kéri a kormányt, hogy vonassa vissza a módosító javaslatot, illetve a nemzetközi szervezeteket, hogy akadályozzák meg a törvény megváltoztatását.
A kormány az alapkamat mérséklését az államháztartási hiány csökkentésével és a piac bizalmának visszaszerzésével kell hogy elérje, nem pedig a jelenlegi konszenzusos helyzet felrúgásával - mondta Járai. A konkrét javaslatról szólva elmondta, hogy monetáris politikáért felelős alelnöki posztnak nincs értelme (kormányzati szándék szerint csak ez az egy alelnök lenne monetáris tanácstag), hiszen azért a monetáris tanács egésze felel, és számos területen a módosítás ismerethiányról árulkodik. Éppen ezért a jegybanktörvény megváltoztatása sem a szakmai követelményeknek, sem pedig a politikai konszenzusnak nem felel meg - fogalmazott.
A jegybanktörvény tervezett módosítása ugyanakkor Draskovics Tibor szerint nincs ellentétben semmilyen hazai szabályozással. "Ahogy nem volt ellentétben 2001 előtt sem, amikor egy, a most javasolthoz hasonló kinevezési rend érvényesült" - fejtette ki. Hozzátette: úgy tudja, a javaslat az uniós szabályozással sem ellentétes, inkább közelíti a magyar szabályokat az európaiakhoz.
