Módosítanák a jegybanktörvényt
A "bátor és cselekvő" kormányzás nevében születhetett az a koalíciós módosító javaslat, amely az MNB-törvényt korrigálná. Legalábbis ezt üzeni az indítvány, amely hozzányúl a jegybank monetáris politikájának döntéshozó testületéhez. A Göndör István MSZP-s és Bőhm András SZDSZ-es képviselők által jegyezett előterjesztés javasolja, hogy emelkedjen a monetáris tanács tagjainak száma, a testület legyen "legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú". A tanácsnak továbbra is tagja maradna a jegybank elnöke, az alelnökök közül viszont csak az, aki a monetáris politikáért felelős; a további tagokat hat évre a köztársasági elnök nevezné ki. Az újdonság, hogy utóbbiak közül négy fő kinevezésére és felmentésére az MNB elnöke tesz javaslatot, további ötöt viszont a miniszterelnök nevezhet meg.
"Az indítvány nem az elnök ellen irányul" - állította lapunknak Göndör István. Ennek magyarázataként azt emelik ki, hogy a jövőben a monetáris tanács döntéseiben 6:5 lesz az arány az "elnök emberei" javára. Bőhm András szerint így a jegybank működésében egyenlő felelőséggel vesz részt a kormányzat és az MNB. Hozzátette: objektív pénzügyi-közgazdasági szakemberek vehetnek részt a testületben az "elfogult pártpolitikusok" helyett.
Lapunk értelmezése szerint ugyanakkor a törvény hatálybalépésekor a miniszterelnök két főt jelölhet tanácstagnak, ezt követően két jegybanki alelnök tagsága megszűnik. Ezek után Gyurcsány Ferencnek további két tag jelölésére nyílik módja. A monetáris tanács erőviszonyai úgy alakulnak, hogy a két belső tag mellett öt, jegybankelnök által ajánlott, a miniszterelnök egyetértésével kinevezett tag lesz, és feltehetően négy további olyan tag, akiknek kinevezésére a jegybanknak semmilyen befolyása sincs.
A javaslatot a jövő héten már a bizottságok is tárgyalhatják, azt követően kerülhet a plenáris ülés elé. Elfogadása négy-öt héten belül várható, a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Kérdésünkre elismerték a kormánypártok képviselői, hogy "nagy politikai vita várható". Az is tény, hogy régóta keresték a lehetőségét, miként tudnának a jegybanki kamatpolitika formálásába belefolyni. A javaslat benyújtásához a lökést Göndör István szerint az adta, hogy a parlament nem fogadta el a jegybank kétéves beszámolóját azzal: a kamat- és árfolyam-politika nagy kárt okozott a gazdaságnak.
A módosító indítványnak vannak más pontjai is: így a jövőben az MNB köteles a pénzügyminiszternek naponta tájékoztatást adni az általa végrehajtott devizaműveletekről, az arany- és devizatartalékokról. Az előterjesztők hozzányúlnának a jegybankelnök keresetéhez. Az eddig az átlagos bruttó bérnövekedés szerint emelkedett, az indítvány viszont a "tárgyévre vonatkozóan várható fogyasztói árindexhez" kötné. Az MNB elnökét és a monetáris politikáért felelős alelnököt a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illetné meg. Változnának a vagyonnyilatkozattételi szabályok is.
