Napirenden az önfoglalkoztatás

Rossz az a rendszer, amely nem bent tartja, hanem kilöki az embereket a munkaerőpiacról, így elképzelhető, hogy a szakmaspecifikus jogszabályok mellett az egész önfoglalkoztatás önálló szabályozására is szükség lesz - mondta lapunknak Csizmár Gábor. A foglalkoztatáspolitikai miniszter megjegyezte, ezt az elképzelést már korábban is jelentős szakmai vita kísérte, ám egyre inkább úgy tűnik, nemcsak az adó- és társadalombiztosítási szabályozás kialakítása, hanem a munka törvénykönyvének felülvizsgálata is szükséges a megoldáshoz.

Az önfoglalkoztatási rendszer kialakításával a kormányzat célja, hogy csökkenjen a színlelt szerződések száma, a foglalkoztatók ne tudjanak kibújni az adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól. A színlelt szerződésekre vonatkozó moratóriumot az idén júniusban egy évvel hosszabbította meg a kormány. Így nemcsak a foglalkoztatók kaptak időt munkaviszonyaik rendezésére, de a minisztériumok is időt nyertek az önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések kidolgozására.

Emlékezetes: a munkaügyi tárca még Kiss Péter minisztersége idején vette napirendre az önfoglalkoztatás generális szabályozásának megalkotását. A kormány azonban nem tudta betartani az önmaga által szabott határidőket, s végül úgy foglalt állást: a specifikus körülmények miatt szakmánként célszerű kidolgozni a szabályokat.

Gyepes Péter, a témával foglalkozó ügyvéd szerint is megfontolandó az egységes szabályozás. Ha egyes szakmák kiharcolják az egyedi elbánást, a többi önfoglalkoztatója is elvárhatja, hogy nagyobb szociális és jogi biztonságban részesüljön. Az egységes szabályozást indokolhatja, hogy ebben az esetben általánosabb rendelkezéseket tartalmazó törvény születhet, amely az önfoglalkoztatás körébe eső valamennyi munkavállalóra szabályokat állapíthat meg azzal, hogy szakmaspecifikus rendelkezések is lehetnek bennük. Ezzel elkerülhető, hogy a különböző foglalkozásokra egyenként kelljen törvényeket alkotni, így a jogalkalmazás is egyszerűbbé válhat - állítja Gyepes.

Az önfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabály megalkotása révén egyértelműen elkülönülhetnek a polgári jogi jellegű, vállalkozási típusú munkavégzések, a munkajogviszony hatálya alá tartozó foglalkoztatások, és az egyfajta vegyes (polgári-munkajogi) rendszert kialakító önfoglalkoztatási viszonyok. Az egységes törvény tartalmazhatná, kik tartoznak hatálya alá, így a továbbiakban sem a hatóságoknak, sem a munkát végzőknek, sem a foglalkoztatónak nem jelenthetne problémát, hogy jogszerűen milyen formában létesítsenek jogviszonyt.

A szabályozás a jelenlegi módon is folytatható, de a szakmánkénti külön szabályozás elaprózottabbá teheti a rendszert, és jogosult dolgozói csoportok maradhatnak ki a nagyobb biztonságot nyújtó önfoglalkoztatási körből. Gyepes Péter szerint az általában említetteken túl az informatikusok munkavállalási körülményei is speciálisak, itt szintén sok kényszervállalkozás van.

A személy- és vagyonvédelmi szakemberek, a magánnyomozók önfoglalkoztatására vonatkozó törvénytervezet után mindenesetre a színészek, művészek atipikus munkavégzésére vonatkozó szabályozás is elkészült. Már a jövő év első hónapjaiban elfogadhatják a jogszabályt - tudtuk meg Magi Istvántól, a kultusztárca főosztályvezetőjétől. Most a munkaügyi, valamint az igazságügyi tárca vizsgálja az anyagot, s a Pénzügyminisztérium is áttekinti a tervezetet. A művészek önfoglalkoztatóvá válását segítő joganyag a járulékok mértékéről is rendelkezik. Arányaiban több járulékot fizetnek a munkaadók, Magi István szerint azonban ez nem lesz annyival magasabb, mint amenynyivel többet fizethetnek, ha színlelt szerződések miatt bírságolják meg őket. A szabályozás reményeink szerint a művészek felvett járandóságából költségátalányt vagy költségelszámolást biztosít, ezzel a vállalkozói jogviszony reális alternatívája lehet a munkavállalás - fogalmaz Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

Adózást, munkaidőt nem, a megrendelő és az újságíró közötti szerződés típusát azonban szabályozni kívánja az az elkészült anyag, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) érdekvédelmi bizottsága és a Magyar Lapkiadók Egyesülete közösen nyújtottak be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz. Az újságírás mint klasszikus szabadfoglalkozás elismertetését szeretnénk elérni, valamint azt, hogy a státus nélküli újságírók se szoruljanak ki a jövedelempiacról - hangoztatják a MÚOSZ-ban.

Egyelőre nem készült el a fuvarozók kényszervállalkozásait rendező szabályozás. Nincs információm arról, hogy lenne ilyen anyag; ha készül is, még csírájában lehet, mert a gazdasági tárca nem egyeztetett velünk - mondta lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese.