Romló magyar versenyképesség

Magyarország idei pozícióvesztése döntően a makrogazdasági feltételek romlásának számlájára írható - hangzott el az itthoni viszonyok felmérésével megbízott Kopint-Datorg tegnapi sajtótájékoztatóján.

A minősítés és rangsor értelmezéséhez a WEF felhívja a figyelmet az összesített index három fő összetevőjének jelentőségére. A szerzők a legfontosabb komponensnek a makrogazdasági környezet minőségét jelölték meg, amelyet a közintézmények állapotát és fejlettségét jellemző mutató követ. Harmadikként vették figyelembe a WEF elemzői az adott országnak a korszerű technológia alkalmazására irányuló készségét. Ez utóbbi tényezőnek korlátozottabb jelentőséget tulajdonítanak olyan államokban, ahol a korszerű termelési és irányítási eljárások már a gazdaság egészét átjárják, fokozott súllyal esik viszont latba például a közép-európai átalakuló országok körében, ahol inkább érvényre jut a korszerű információs és kommunikációs technológiák dinamizáló hatása.

A növekedési versenyképességi listán két éve még a 29. helyen álló Magyarország tavaly a 33. helyre csúszott (ebből kéthelynyi veszteség onnan ered, hogy két, korábban nem elemzett ország, Málta és Luxemburg is felkerült a listára). A tavalyi 33. helyről az idén formailag a 39-re került Magyarország, a besorolás romlásából azonban háromhelynyit az magyaráz, hogy a tavaly még nem elemzett Ciprus, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek az idén hazánk előtt jutott be a listára. Javította Magyarország megítélését a technológia alkalmazására irányuló készség, e tényező alapján öt hellyel került volna előbbre. A makrogazdasági körülmények és irányzatok (államháztartási deficit, megtakarítási ráta, infláció, valutaárfolyam és az állami pazarlás megítélése) azonban jelentősen rontotta a növekedési versenyképességre vonatkozó általános megítélést.

Az EU új tagállamainak sorában Észtország besorolása a tavalyi 22.-ről a 19.-re javult. Ugyancsak Magyarország előtt van a sorban Málta, Szlovénia, Litvánia. Megelőzi viszont hazánk Csehországot, Szlovákiát és Lettországot. Meglepő, hogy Lengyelország 12 helyet visszaesve, az idén csak az 57. a rangsorban. További meglepetés, hogy Olaszország (nyilvánvalóan a politikai intézményi rendszer zavarai miatt) - három helyet rontva - nyolccal hazánk mögött áll a növekedési versenyképességi index által kifejezett rangsorban.