Több pénz, de kisebb mozgástér
Várhatóan alig lesz szabad pénzügyi mozgástér több idei nemzeti agrárdotáció jövő évi újraindításához, vagy fenntartásához a szűkös költségvetési források miatt - derül ki a 2005-ös elképzelésekből. Ez lényegében azt jelenti, hogy az EU-pénzek igénybevételéhez szükséges hazai kiegészítések és az ez évről áthúzódó kötelezettségek teljesítése után az FVM-nek nem maradnak érdemi szabályozási forrásai.
Leginkább a nemzeti állattenyésztési intézkedések és az agrárfoglalkoztási tb-támogatás megőrzése kerül veszélybe, amelyeket az FVM-nek az idén is idő előtt le kellett állítania a pénzhiány miatt (VG, 2004. október 12.). Ugyanakkor az eddigi dotációk jövő évi meghirdetésének semmilyen elvi akadálya nem lenne, mivel azokat a tárca ez év augusztus végéig elfogadtatta (notifikáltatta) az EU-val (VG, 2004. szeptember 27.). A szűkös költségvetési lehetőségek különösen az abrakfogyasztó ágazatokat (a sertés- és a baromfiszektort) hozhatják nehéz helyzetbe, mivel ezek az uniótól normatív támogatásokat nem kapnak.
Az FVM a 158 milliárd forintra tervezett jövő évi támogatási kasszából 126 milliárdot használhatna fel fejlesztésekre és folyó kiadásokra, mert a fennmaradó keret nagy részét az EU-s vidékfejlesztési összegek nemzeti kiegészítései és az egyébként is ágazati befizetésekből táplálkozó jogcímek (földvédelem, hal- és vadgazdálkodás) vinnék el. Ugyanakkor a 126 milliárdos érdemi agrárszabályozási összeget egyes hírek szerint 35 milliárdnyi, ez évről származó determináció terheli, és az FVM-nek ebből kell állnia a terület alapú EU-pénzekhez társuló 30 százalékos (90 milliárd forintnak megfelelő) nemzeti forrást is. Ágazati elemzők emiatt úgy látják, további hazai támogatásokra nem marad keret. FVM-es szakértők viszont ma 10-30 milliárd forintos felosztható összeggel számolnak, mivel szerintük az áthúzódó támogatási összeg 35 milliárdnál jóval kisebb lehet. Tény azonban, hogy a tárca e kedvezőbb esetben is kevesebb nemzeti dotációval gazdálkodhatna az 50 milliárdos idei keretnél.
Az FVM fejlesztésekre és folyó kiadásokra még 131-132 milliárdot kapott 2004-ben, amelyből a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségek 80 milliárdot emésztettek fel. A fennmaradó keretet az uniós terület alapú pénzek kiegészítése nem terhelte, mert az agrárbüdzsé e pénzeket nem tartalmazta. (A már említett 90 milliárdos összeget utólag, a 2005-ös büdzséből fizeti ki az FVM.) Így adódhatott az 50 milliárdos nemzeti agrárszabályozási keret, amely azonban már az idén is kevésnek bizonyult. Ennek tulajdonítható, hogy februárban országos agrárdemonstrációk robbantak ki.
Ugyanakkor a közelmúltban mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az agrárium a 2005-ös költségvetés egyik nyertese lesz. Szakértők szerint azonban a növekedés kizárólag abból származhat, hogy az unióból várhatóan több forrást vehetünk igénybe, ami 2004-hez képest összességében 13 százalékos plusztámogatást hozhat. Ez azt jelentené, hogy a 290 milliárdos teljes idei agrártámogatási kassza 328 milliárdra nőhet 2005-ben.
A bővülés egyik forrása lehet, hogy Brüsszel a csatlakozási megállapodás értelmében a terület alapú EU-pénzeket 25 százalékról 30 százalékra növeli, ami 76 milliárd helyett 89 milliárd forint megérkezését jelentheti. A tervek szerint az idei 18 milliárdról 20 milliárdra bővülnek a felhasználható uniós piaci támogatások, és összességében 23-24 milliárddal több lehet a vidékfejlesztési forrás is. E tendencia végeredményben arra utal, hogy a nemzeti költségvetés fokozatosan vonul ki az agrárium támogatásából, és a hazai források szerepét egyre inkább az uniós dotációk veszik át - állítják szakértők.
