Vadásznak a mérnökökre

Főként a termelőcégeknél és az építőiparban jelentek meg a mérnökhiány tünetei. A kamara szerint százezerre tehető a mérnökök száma, ám szakértők szerint mintegy 10 százalékkal több szakemberre lenne szükség. Gépészek, villamos-, tervező-, műanyagipari, vízépítő, építő, környezetmérnökök, vegyészek, informatikusok keresettebbek, mint ahány van a piacon.

Hiány van villamosmérnökökből is, főleg a mikroelektronika, elektronikai gyártás területén, s az erősáramú mérnökök is kelendőek lennének. Speciálisabb gépészmérnöki területeken, sincs elég munkaerő, évente egy-kettő végez csupán. Bár a pályakezdőknek gyakran egy-két hónapot várniuk kell az elhelyezkedéssel, a tapasztaltak gyorsan találnak maguknak munkát - mondja Ronkay Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ügyvezető igazgatója.

Az autóipar folyamatosan vesz fel mérnököket; könnyű a helyzetük azon pályakezdőknek, akik valamilyen egyedi technológiai vagy informatikai tudással rendelkeznek, állítja Pulay Krisztina, a Catro Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

Több hazai vállalat ösztöndíj-, illetve gyakornoki programja révén próbálja biztosítani az utánpótlást, egyre inkább felértékelődik a felsőoktatási intézmények és a versenyszféra kapcsolata. Az egyetemeket jelentős mértékben támogatjuk, többféle ösztöndíjprogramunk is fut, de a cégünk márkaerejében is bízom - mondta Szilágyi Géza, a HP Magyarország emberi erőforrás igazgatója. Ám aggasztó a trend. Kevesebb közgazda, több mérnök kellene, szögezte le. A legnagyobb gond a mérnöki szakma leértékelődése, ezért elképzelhető, hogy a színvonal is romlik.

A mérnökkamara ügyvezetője iszerint is a szakma presztízse forog kockán. A felsőoktatás átalakítását célzó, a duálist lineáris képzéssé módosító Bologna-folyamat felhígíthatja a megszerezhető tudást. Három év alatt képtelenség megtanítani a mérnöki munka alapjait - fogalmaz Ronkay Ferenc. Már ma is nagy a különbség a főiskolát és az egyetemet végzettek piaci értéke között.

Míg a kezdők fizetése bruttó 150-200 ezer között mozog, a tapasztaltabbak 200-450 ezer között is kereshetnek. Más a helyzet a szoftverfejlesztő mérnököknél, a profik havi keresete hét számjegynél kezdődik.

A fizetés és a juttatások mértéke nem mellékes. A vállalat egyik szakembermegtartó erejét a kompenzációban látja Gáborné Sebesi Katalin, a Legrand Rt. HR-igazgatója. Náluk a kezdők éves jövedelme 2-2,2 millió, a többéves gyakorlatot felmutatóké 3,2-4,2 millió forint. Ez kiegészülhet személygépkocsival, külföldi utazásokkal, mobiltelefonnal béren kívüli juttatásokkal is.

Általános vélemény, a jó képességű mérnök nem marad sokáig egy helyen, ha nincs megfelelő motivációja, fejlődési lehetősége. A vállalatok egymástól hozzák el a szakembereket, adják-veszik a mérnököket, akik odamennek, ahol többet fizetnek nekik - állítja Tokár Péter, a TESK Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A tanácsadó és fejvadász cégek főként a vidéki vállalatokhoz találnak nehezen szakembert. Budapestről szinte lehetetlen vidékre vinni egy jó mérnököt, mondja Fröhlich Péter, a P & Bert Management Consulting Group Kft. ügyvezető igazgatója. A cég több ször külföldön keresgélt, főként Szlovákiában és a Vajdaságban.

Egyelőre nincs reális veszélye annak, hogy a hazai mérnökök jobb fizetésért, karrierlehetőségért külföldre menjenek. Itthon is megtalálják ugyanis a számításaikat, az idősebbek pedig nem beszélnek túl jól idegen nyelveket. A fiataloknál azonban tendencia, hogy a felsőfokú tanulmányok ideje alatt vagy közvetlenül utána, kimennek Németországba vagy akár Angliába gyakornoki munkára, legfeljebb egy évre.