WTO-támogatásért olajvezeték?
Kína számára azért lenne fontos az olajvezeték, mert szeretné csökkenteni a függőségét a politikailag instabil közel-keleti térségből (mindenekelőtt Iránból, Szaúd-Arábiából és Ománból) érkező szállítmányoktól. Kína - mint a Bloomberg emlékeztet - évente 160 millió olajat termel évente. German Gref orosz gazdasági miniszter szerint ezt a mennyiséget a szibériai mezőkről kezdetben további 30 millió tonnával, később pedig évi 50-80 millió tonnával lehetne kiegészíteni. Oroszország az idei első hét hónap során már harmadával, 7 millió tonnára növelte a szárazföldi szomszédjához irányuló, jelenleg vasúti szállítással lebonyolított olajkivitelét, amiből 1,5 milliárd dollárnyi bevétele származott Moszkvának.
Putyin igyekezett lehűteni a leendő olajvezeték ügyében felcsigázott kínai reményeket, mert - mint mondta - Oroszországnak elsősorban a távol-keleti térség fejlesztéséhez fűződő saját érdekeit kell alaposan számba vennie. Moszkva számára komoly vonzerőt jelent az, hogy a 15 milliárdosra becsült vezetéképítéshez Japán 7 milliárd dollárnyi hitelt folyósítana, ha a vezeték a távol-keleti Nahodka kikötőjébe tartana. Peking 2,8 milliárdos finanszírozást ajánlott, ha a csöveket Észak-Kína irányában fektetik le.
A pekingi csúcson mindkét fél kifejezte szándékát, hogy diverzifikálják a szállítások szerkezetét, amelyre jelenleg az orosz energiahordozók, fémkohászati termékek és hadiipari cikkek eladása nyomja rá bélyegét. Hu Csin-tao kínai elnök jelezte azt is, hogy Peking kész lenne 12 milliárd dollárnyi oroszországi befektetés végrehajtására, ha Moszkva kész beruházásvédelmi egyezmény megkötésére.
