Évi 40 millió forintot fordított az elmúlt időszakban panellakások felújítására Dunaújváros önkormányzata. Az országosan is a legnagyobbnak mondott panelprogram egyrészt a szabályozható fűtésre történő átállást tette lehetővé, másrészt a lakóépületek szigetelését célozta. Ez utóbbi vagy részbeni, vagy teljes szigetelést és nyílászárócserét jelentett, a társasházak vagy szövetkezeti lakások lakóközösségének döntésétől függően. (A program költsége egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban oszlik meg az állam, az önkormányzat és a lakóközösség között.)

Mindemellett a városban

európai uniós projekt keretében most indult az úgynevezett Solanova program, amely egy panelépület teljes hőtechnikai átalakítását célozza, aktív és passzív hővédelmet és -nyerést biztosítva. A mintegy 100 millió forintból megvalósítható beruházáshoz két év alatt 36 millió forinttal járul hozzá az önkormányzat. Az uniós forrás ehhez ugyancsak egyharmad rész, illetve ugyanilyen arányú rész terheli a kormányzatot is. A lakóknak csupán kismértékű terhet jelent a beruházás. Dunaújvárost a jelentős és sikeres panelrekonstrukciói nyomán választották ki a programban való részvételre.

Létezik a városban egy úgynevezett szabványonkívüliségi program is, amely a belvárosi szocreál épületek helyreállítását célozza. A munkák során ezen épületek belső vezetékrendszerét - gáz, villany, víz, csatorna - hozzák rendbe. Erre évente mintegy 10 millió forintot költ a város. Ugyanakkor a városkép formálása miatt homlokzat- és tetőszerkezet-felújítást is végeznek egyes épületeken.

Dunaújvárosban mintegy 22 ezer lakás van, jelenleg ennek töredéke, ezernél kevesebb az önkormányzati tulajdonú. Új szociális bérlakások építése jelenleg nem folyik a városban. Az elmúlt években egy ilyen beruházással kapcsolatos pályázaton vett részt az önkormányzat, s az elnyert forrásból a korábbi szociális otthonként működött épületeket visszaalakították bérlakásokká. Emellett 28 használt lakás vásárlását oldotta meg az önkormányzat pályázati pénzek felhasználásával.

A városvezetés a nehéz finanszírozhatóság és kezelhetőség miatt nem tartja jónak a szociális bérlakások rendszerét. A bérlők egy része időről időre jelentős közüzemi díjhátralékot vagy lakbértartozást halmoz fel. A város ugyanakkor a hajléktalanság részbeni kezelésére már korábban felépített egy családok átmeneti otthonát.