A kft.-k fizetik a legtöbb bírságot

A kft.-k vezetik a rangsort a legtöbb munkavédelmi bírságot fizetők között. A tavaly kirótt - összesen több mint 465 millió forintos - büntetés 53 százaléka a korlátolt felelősségű társaságokat sújtotta; 927 ilyen cégformában tevékenykedő gazdálkodót bírságolt meg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). A kormány részére készített jelentés szerint 290 betéti társaság és 288 egyéni vállalkozó fizetett tavaly munkavédelmi bírságot, a megbüntetett 98 részvénytársaság pedig közel 40 milliót rótt le.

Tavaly 25 745 munkabaleset történt, ennek több mint 20 százaléka az élelmiszerek és italok gyártási, a szárazföldi és csővezetékes szállítási, valamint a mezőgazdasági és vadgazdálkodási ágazatokban következett be.

Az élelmiszeriparban, különösen a hús-, tej-, hűtőipar és az italgyártás területén a legtöbb cég megfelel az előírásoknak, de a munkavállalók között kevés a szakképzett, a követelmények teljesítésének kényszere miatt pedig jelentős a szúrásos, vágásos, elcsúszásos balesetek száma - tájékoztatta lapunkat Békés András, az OMMF elnöke.

A szakembertől megtudtuk, hogy az erdőgazdálkodásban a munka szervezettsége nem javult. Az állami erdészetek a fakitermelést többnyire vállalkozókkal végeztetik, akik lebecsülik a tevékenység veszélyeit, így változatlanul jellemző a vonatkozó előírások mellőzése, amely a súlyos - halálos - munkabalesetek számában is megmutatkozik.

Az egészségügyben valamelyest javult a munkaeszközök állapota, kivételt képeznek a mentőszolgálatok állomásai. Az egészségügyi intézményeknél a kiszolgáló tevékenység során - karbantartás, élelmezés - használt munkaeszközök műszakilag elavultak, gyakran veszélyesek. A munkabalesetek száma itt tavaly 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az építőipari kivitelezési munkák ellenőrzése ugyan kiemelt felügyelői feladat, mégis gyakori a be- és leesés elleni védelem hiánya. A munkáltatók az előírt egyéni védőeszközöknek csak egy részét biztosítják, illetve az egyéni védőfelszerelések rendeltetésszerű használatát nem minden esetben követelik meg. A kockázatértékelést kevés munkáltató végezte el, ugyanakkor az ágazatban a súlyos munkabalesetek száma változatlanul magas - húzza alá Békés András.

A faiparban a kisüzemek épületeinek műszaki állaga tovább romlott, a megmunkálógépek elavultak, üzemi dokumentációjuk nincs. Komoly vétség, hogy a munkáltató vezetőjének távollé-tében nincs kijelölt munkairányító, a munkavállalók a munkabiztonsági előírásait nem tartják meg, a védőeszközöket nem használják.

A gépiparban, gépjárműjavításban a termelőeszközök nagy részét biztonságosabbra cserélték, és úgy tűnik, a vásárolt gépek szakszerű karbantartásához és javításához is ragaszkodnak a hazai munkaadók. A balesetek száma ebben az ágazatban tavaly 13 százalékkal csökkent a 2002-es adatokhoz képest. A kereskedelemben, vendéglátásban szélsőséges a munkabiztonsági helyzet. Az egy-két fős egységek a munkabiztonsággal általában nem foglalkoznak, és nem is ismerik, hogy egyáltalán milyen feladataik lennének. A vendéglátóiparban általában a konyhai gépek, berendezések nem rendeltetésszerű használata okoz leggyakrabban balesetet.

Optimizmusra ad okot, hogy a közlekedési ágazatban a járművek gyártása, karbantartása és kereskedelme területén lassú, de folyamatos fejlődés tapasztalható, hasonlóan a nyomda- és papíriparhoz. A vegyiparban elsősorban a műanyag-feldolgozó üzemekre és a kiszerelőüzemekre jellemzők a munkavédelmi hiányosságok.