Kamatkiadás: kisebb, nagyobb?
Eltérően vélekednek a szakértők arról, vajon teljesülhet-e a Pénzügyminisztérium jövő évi kamatkiadásokra vonatkozó terve. A legpesszimistábban az MNB szakemberei ítélik meg a helyzetet, akik szerint a kamatkiadásokon belül a legnagyobb súlyt képviselő adósságszolgálattal kapcsolatos terhek akár 60-70 milliárd forinttal is túlléphetik a 2005-ös költségvetési előirányzatot. Az ING Bank vezető elemzője csupán 40 milliárd forint körüli kockázatot lát, míg a Raiffeisen Bank elemzője elképzelhetőnek tartja akár azt is, hogy a tervezetthez képest 10-15 milliárddal kisebb lesz az állam kamatkiadása jövőre.
Az szinte biztosnak látszik, hogy 2005-ben nem fordul elő az idei helyzet. A kormány jócskán alulbecsülte a 2004-es büdzsé megfelelő sorait, aminek hátterében részben az áll, hogy az augusztus-szeptemberi tervezési időszakban érvényes legvalószínűbb piaci hozamgörbe által meghatározott hozamszinthez képest optimistább feltételezéssel éltek a tervezők - olvasható az MNB inflációs jelentésében. A tanulmány készítői hozzáteszik: közrejátszott az is, hogy a hozamok november végén jelentősen emelkedtek, megdrágítva a hiány finanszírozását és az adósságszolgálatot. Februárban a hivatalba lépett pénzügyminiszter, Draskovics Tibor az adósságszolgálat kamattérítés előirányzatában szereplő 761,8-ről 894,8 milliárd forintra emelte a prognózist - azóta ez ötmilliárddal csökkent -, míg a kamatkiadásokat tartalmazó másik tétel, a lakásépítési támogatások sor 127,7 milliárdját 208-ra emelte, jelenleg pedig utóbbinál hétmilliárd forinttal kevesebbre számít a tárca.
A jövő évi költségvetés 880,2 milliárd forint adósságszolgálathoz köthető kamatkiadással és járulékos költséggel számol, míg a lakásépítési támogatásokra - amelyeknek döntő részét a kamatterhek teszik ki - 201,1 milliárdot szán. A PM az indoklásban kiemeli, a hozamok csökkenése várhatóan ellensúlyozni tudja az adósságállomány nominális növekedését. Ez elsősorban a kamatkiadások legnagyobb részét kitevő forintban fennálló adósságra igaz, amelyek után a tárca számításai szerint összességében 722,6 milliárd kamatot kell fizetnie az államnak. Kérdés, beigazolódnak-e a PM várakozásai a kamatesés ütemét és mértékét illetően. A piac által jövő évre várt 1,25 helyett vélhetően két százalékpontos kamatesést remél a tárca, hozzá kell azonban tenni, az elmúlt hónapokban a PM-nek volt igaza a kamatalakulás tekintetében - hívja fel a figyelmet Barcza György, az ING Bank vezető elemzője.
A devizaadósság kamatkiadása a finanszírozási szerkezet változásából és a devizakamatok várható emelkedéséből adódóan közel 146 milliárd forintra nő. Ha hinni lehet a PM-nek, a lakástámogatással összefüggő kamatteher az ideihez közel esik 2005-ben, ugyanis a jövőre bevezetendő újabb könnyítések vélhetően nem vonnak maguk után jelentős kamatteher-növekedést.
Nem lát az ideihez hasonló mértékű alulbecslést a jegybank, de szakértői felhívják a figyelmet, a PM a tavalyi tervezéshez hasonlóan ismét saját hozamgörbe-előrejelzést használt. Ennek alapján pedig 60-70 milliárd forinttal kisebb adósságszolgálati kamatteher adódik a legvalószínűbb esethez viszonyítva.
Ha a mostani kamatvárakozásokat és kamatpályát vesszük alapul, a GDP mintegy 0,2 százalékának megfelelő nagyságban, körülbelül 40 milliárd forinttal tervezhette alul a PM a kamatkiadásokat, aminek hátterében az áll, kissé optimistán állíthatták össze a büdzsét - véli Barcza. A konkrét számot nehéz megbecsülni, az az infláció, a forintárfolyam és a hozamgörbe, illetve a kockázati hozamfelár alakulásának függvényében változik - mondja Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője hozzáteszi: várhatóan azonban jövő év elején jelentős kamatcsökkenés következhet be, és az sem kizárt, hogy a végső kamatteher 10-15 milliárd forinttal kisebb lesz a kormány által tervezetthez képest, azonban ugyanekkora mértékű, de ellentétes irányú elmozdulás is bekövetkezhet.
