Közepesek a magyar diákok
Abszolút értékben mindössze néhány ponttal, míg a nemzetközi rangsorban legfeljebb 1-2 hellyel javultak a magyar iskolarendszer különböző mutatói 2000 és 2003 között. A hivatalosan ma megjelenő, ám a világsajtó által már megszellőztetett második Pisa jelentés szerint a magyar diákok természettudományos ismereteikre lehetnek büszkék leginkább, míg matematikában mind Cseh- és Lengyelország, mind Szlovákia megelőzi hazánkat. Az olvasás terén sincs oka elégedettségre a magyar pedagógiának, hiszen a legfrissebb lista 41 ország között a 21. helyre teszi eredményeinket; ez csupán egy hellyel jobb a 2000-esnél, miközben Lengyelország a 23.-ról a 13. helyre tudta magát felküzdeni.
A legtöbb szempontot tekintve Finnország viszi el a pálmát. Az északi ország 2000-ben is az élbolyhoz tartozott, mára azonban tovább növelte előnyét. A Der Standard által idézett szakértők szerint a finn modell sikerének titka elsősorban az, hogy az ottani iskolákban egészen más hangulat uralkodik, mint a kontinens legtöbb hasonló intézményében: a diákoknak örömet okoz a tanulás, és a tanárok dolga is sokkal könnyebb. Ez többek között annak köszönhető, hogy a pedagógusok állandóan figyelik és szükség esetén azonnal elemzik az egyes diákok viselkedési és tanulási problémáit. Ebbe a szülőket, illetve szükség esetén az iskolapszichológust vagy akár a szociális gondozót is bevonják. A diákok intelligenciáját és tanulási kedvét fokozza, hogy nagy súlyt helyeznek a zeneoktatásra.
Megszívlelendő tanulság az is, hogy Finnországban igen gyakran, évtizedenként legalább egyszer a változó igényeknek megfelelően átdolgozzák a kerettanterveket. Az iskolák és az azokat fenntartó önkormányzatok ugyanakkor nagy szabadságot élveznek a megszabott keretek között; maguk döntenek például arról, hány és milyen hosszú órát tartanak délelőtt, illetve délután. Az anyanyelvi képzésre kiemelt figyelmet fordítanak, ami nemcsak a finnek kitűnő olvasási készségében, hanem a bevándorlók könnyebb integrálódásában is tükröződik.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet átfogó oktatási jelentése a 30 OECD-tagállam és további 11 ország összesen mintegy negyedmillió 15 éves diákjának felmérésén alapul. Az első Pisa jelentés 2000-ben látott napvilágot, míg a következő a Handelsblatt szerint 2006-ban lesz esedékes.
