Nyilvános jegyzőkönyv készül
A jövőben rövidített jegyzőkönyv formájában a közvélemény elé tárja a Magyar Nemzeti Bank a monetáris tanács ülésén elhangzottakat - döntött tegnap a monetáris politikáért felelős testület. A lépés illeszkedik a jegybank transzparenciájának növelését célzó politikájához - indokolt Auth Henrik MNB-elnök, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a politikai befolyásolással szembeni védelmet is elláthat a nyilvános jegyzőkönyv intézménye.
Az iromány többek között tartalmazza majd a kamatdöntés szavazati arányait, az ülésen elhangzott vélemények (név nélküli) öszszefoglalóját és az alternatív kamatváltoztatás mellett elhangzott érveket is. Nem tartalmaz azonban esetleges devizapiaci intervencióra utaló megjegyzéséket, és az árfolyamrendszerrel kapcsolatos megállapításokat. Viszont az árfolyammal kapcsolatos értékelések megjelenhetnek a jegyzőkönyvben, ami újdonság az eddigi gyakorlathoz képest. A jegyzőkönyv néhány héttel a kamatdöntések után jelenik meg.
Bár az indoklásban nem szerepel, de a döntést nyilván gyorsíthatta, hogy úgy tűnik, jövő év elején megteremtődik a törvényes lehetősége annak, hogy a kormányzat négy saját emberét ülteti a monetáris tanácsba, ezzel kívánva hatást gyakorolni a szerinte túl szigorú monetáris politikára.
A jegybank tegnap megjelenttette stabilitási jelentését, melyben a makrogazdasági tendenciákat illetően óvatos derűlátás a jellemző, ugyanakkor hangsúlyozza a komoly kockázatokat. Az MNB szakértői szerint a dinamikus világgazdasági növekedést a magas olajárak, az Egyesült Államok fizetésimérleg-hiánya, és a főbb valutaárfolyamok kiegyensúlyozatlansága akaszthatja meg. A globálisan jelentkező erőteljes "kockázati étvágy" jelen pillanatban segíti a magyar gazdaságot, ám a piaci hangulat gyorsan változhat. A növekedés Magyaroroszágon stabil, szerkezete kedvező irányba változik, de továbbra is magas a nemzetgazdaság finanszírozási igénye. A legnagyobb stabilitási kockázatot továbbra is a költségvetési hiány csökkentésének későbbre tolódása jelenti. Az ikerdeficit mélyülését az államháztartás alkalmazkodásával lehet elkerülni, mert a jelenlegi gyors külső eladósodás hosszabb távon nem fenntartható. (A stabilitási jelentés bankszektort érintő kérdé-seiről cikkünk a 19. oldalon.)


