Versennyé vált a karácsonyi ajándékozás
A családok legtöbbje meglehetősen tanácstalanul és szervezetlenül vág neki a legalább annyi fáradságot, mint örömet okozó ajándékvásárlásnak, miközben ez a szokás Magyarországon egyre inkább kötelező leckévé válik.
Az egyik felmérés szerint a magyarok közül azok költenek jövedelmükhöz mérten sokkal többet a karácsonyi ajándékok vásárlására, akik egész évben visszafogottan költekeznek. Sokan úgy vélik, nem ünnep az ünnep ajándékvásárlás nélkül, méghozzá szinte kizárólag drága holmik beszerzését gondolják meglepetésnek.
Ez külföldön korántsincs így. Egyes országokban kifejezetten sértő praktikus ajándékot venni egy másik családnak, mert ezzel azt feltételeznénk róluk, hogy nem telik számukra gofrisütőre vagy fondü készletre. Ezért inkább olyan apróságokat vagy luxus dísztárgyakat vesznek egymásnak, amiről feltételezik, hogy még nincs meg a megajándékozandónak, illene a lakásába, vagy van benne valamilyen személyes íz, például köze van az illető hobbijához netán kapcsolódik valamilyen közelgő évfordulóhoz, olykor egy féltve őrzött emlék egy elhunyt családtagtól.
A profi ajándékvásárlók többnyire nem praktikus háztartási gépben gondolkodnak. Ellenben egész évben nyitott szemmel járnak és figyelik a megajándékozandó elejtett szavait. A komputerbe vagy egy noteszbe mindig feljegyzik, hogy a barátok és családtagok közül ki, melyik évben, mit kapott. Már november elején beszerzik a meglepetések egy részét és félre teszik az úgynevezett "ajándékszekrénybe", amiben minden olyan dolog helyet kaphat, amelyről úgy gondolják, jól jön majd karácsonykor. Ők azok, akik október végén már megveszik az ünnepi lapokat és a csomagoló papírokat, mert ilyenkor is kaphatók már ezek, de még nincs tülekedés értük és az áruk is kedvezőbb.
A decemberi jó tanácsok közül a legfontosabb, hogy ha tehetjük, leginkább délelőtt menjünk vásárolni, mert ilyenkor még frissek vagyunk, a család is kevéssé fáradt, és ilyenkor ritkábban tör ki veszekedés.
Legyen előre megírt listánk, de hagyjunk némi rugalmasságot a váratlan ötletek finanszírozására. Nézzünk szét maciboltban, teaüzletben, sportboltban, biocentrumban, dekorációs szakáruházban, csak ajándékokat árusító üzletben, kegytárgyboltban, nemzeti szaküzletben - például skót whisky rajongónak skót boltban, az indiai tárgyak kedvelőinek pedig indiai holmik szaküzletében vásároljunk, - mert ezekben mindig izgalmasabb, egyedibb tárgyakra bukkanunk, mint mondjuk egy hipermarketben.
Ha régiségimádók és gyűjtők kedvéért nézelődünk, inkább mellékutcai bazárokba és porcelánboltokba térjünk be: a felkapott belvárosi "antikvitás utcák" üzletei vagy az aukciós házak sokkal drágábbak.
Áruk helyett gondolkodjunk néha szolgáltatásokban: újság előfizetés, szoláriumbérlet, színházjegy, egy kellemes hétvége a mamának egy nyugodt panzióban - családi összefogással megteremtve a rávalót - nagyobb örömöt okozhat, mégoly drága és díszes tárgynál is. A bevásárló központokat az idősebbek kerüljék el, mert állandó zsivajukkal és gigantikus méretükkel eleve fárasztanak és fölös költekezésre csábítanak. (origo)
