Átláthatóbb részvényopciók
A Brüsszel által most elfogadott standard első ízben követeli meg a vállalatoktól, hogy tételesen is számoljanak el azoknak a tranzakcióknak a pénzügyi hatásaival, amelyekkel nyereségük vagy részvényárfolyamuk alakulásához kötnek egyes alkalmazotti vagy vezetői juttatásokat. Ezt először a 2005. január 1-jén kezdődött pénzügyi időszakot lezáró jelentésekben kell alkalmazni. Eddig az ilyen tranzakciókról - például a részvényopciókról - pusztán a vállalati könyvek lábjegyzeteiben emlékeztek meg. Azok "költségesítése" viszont módosítja majd a kimutatott eredmény nagyságát is.
Az IFRS 2 elfogadása az európai tőkepiacok és befektetők érdekeit szolgálja - jelentette ki Charlie McCreevy, az EU belső piaci biztosa. A biztos szerint a részvényopciók nagyon hatékony módszert jelentenek a vállalatok számára alkalmazottaik és vezetőik ösztönzésére, de mint a javadalmazás minden egyéb formájára, ezekre is költségként kell tekinteni. A standard bevezetése a pénzügyi jelentések minőségét javítja azáltal, hogy az eddiginél teljesebb és világosabb képet ad a vállalati tranzakciókról.
A vállalati működés átláthatóságának növekedését emelte ki az IFRS 2 kapcsán Havas István, az Ernst & Young tanácsadó partnere is. A szakértő szerint ezt a célt szolgálja a javadalmazás tényleges költségeinek, illetve a menedzsment anyagi érdekeltségének nyilvánvalóvá tétele. Ebből a szempontból úttörő lépésnek tekinthető a standard bevezetése az EU-ban, még akkor is, ha az öreg kontinensen a részvényopciók jelentősége kisebb, mint az Egyesült Államokban. A tengerentúlon jelenleg érvényes szabályozás nem kötelezi a vállalatokat a részvényopciók feltüntetésére a pénzügyi jelentésekben. Az egyes vállalattípusok esetében júniustól, másokéban pedig decembertől érvényes amerikai szabályozás azonban a részvényopciók elszámolását illetően főbb vonalaiban megfelel az IFRS 2-nek.
Az EU-ban most bevezetett nemzetközi standard nem részletezi, hogy a részvényopciók értékelésekor milyen modellt kell alkalmazni. Útmutatót ad viszont arra, hogy a tranzakciók valós értékének megállapításához milyen tényezőket kell legalábbis számba venni, alapelvként az opciók átruházásakor érvényes piaci ár elsődlegességét rögzítve. Az IFRS 2 kitér arra is, hogy a megállapodások módosítását vagy semmissé tételét miként kell figyelembe venni a pénzügyi hatások kiszámításakor. Rendelkezéseinek értelmében nyilvánosságra kell hozni nemcsak a részvény alapú kifizetési megállapodások jellemzőit, de az opciók valós értékének kiszámítási módját, valamint a tranzakcióknak a nyereség vagy a veszteség alakulására gyakorolt hatását is.
A standardot alkalmazó országokban a tőzsdei cégeknek a 2002. november 7-e előtt megítélt és 2005. január 1-jéig le nem hívott opciókkal is a fent részletezett módon kell elszámolniuk. Az Európai Bizottság az új előírások uniós cégekre gyakorolt hatásának tanulmányozása után, legkésőbb 2007 júliusában felülvizsgálja a standard alkalmazhatóságát.
