Kimérik a részarányföldeket
Megkezdi a kormány az idén a részarány-tulajdonú termőföldek költségvetési forrásokból finanszírozott kimérését - értesült a Világgazdaság. Az FVM ennek érdekében elkészítette annak a végrehajtási kormányrendeletnek a tervezetét, amely a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényhez (Fkbt.) kapcsolódik. A jogszabályi javaslat információink szerint tárcaközi és szakmai egyeztetés alatt áll.
A részarány-tulajdonú termőföldek zöme ma úgynevezett osztatlan közös (kiméretlen) tulajdonban van. Ez azt jelenti, hogy a birtokosok nem tudják, egy-egy táblán belül hol helyezkedik el a földterületük. A részaránytulajdonok a mezőgazdasági szövetkezetekbe korábban bevitt földek után keletkeztek. Más esetekben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak 30, illetve 20 aranykoronányi részarányföldhöz juthattak.
A részaránytulajdonok megosztási kiadásaihoz az állam kezdetben meghatározott mértékű támogatást adott, 2001-től pedig a teljes költséget magára vállalta. A szükséges forrásokat ugyanakkor sem a Fidesz vezette kormány 2001-2002-es (kétéves) költségvetése, sem a Medgyessy-kabinet 2003-as büdzséje nem tartalmazta, ezért a földbirtokok kimérése nem indult meg. Az MSZP-SZDSZ koalíció a múlt évben e célokra 100 millió forintot különített el, de a kormány a már tavaly is elkészített végrehajtási rendeletet nem tárgyalta meg.
Az Fkbt. először 2002-ben, majd ezt követően minden év március 31-ig tette lehetővé az önálló ingatlanok kialakítása iránti igények benyújtását. Az FVM statisztikái szerint összesen 240 ezer, ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonos adott be kérelmet a földhivata-
lokhoz. Ezek országosan 82 ezer földrészletet érintenek, 1,2 millió hektár területtel. Így a részarányföldek kimérése a kárpótlással összefüggő feladatokhoz hasonlítható, és ez utóbbi munkálatok egyharmadát teszi ki - állítja a tárca.
A munkálatok idei megkezdését az teszi lehetővé, hogy a 2005-ös költségvetési törvény 1,2 milliárd forintot irányzott elő az osztatlan tulajdonok megszüntetésére. Az FVM ma 6-6,6 milliárd forintos összkiadással számol, ezért az idei pénzügyi keret az igények legfeljebb egyötödére lesz elegendő (a munkálatok további négy évig folytatódnának, hasonló pénzügyi feltételek mellett). Az ez évi támogatással az 1,2 millió hektáros területből elvileg 240 ezer hektárt lehetne kimérni. Az FVM részletes számításaiból kiderül, hogy az előkészítés hektáronként 3300, a kitűzés földrészletenként 11 ezer forintba kerülhet. Így például egy kisebbnek minősülő, öthektáros tábla hat részre osztása minimum 80 ezer forintból lenne megoldható.
A kiméréskor az igénylők közül elsőbbséget kapnának azok, akik a jövőben földjüket saját maguk kívánják művelni. Nekik a kormányrendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül nyilatkozniuk kellene arról, hogy legalább három éve regisztrált mezőgazdasági termelők, és nincs földhasználati szerződésük, vagy pedig megállapodásuk az idén kezdődő gazdasági évvel lejár. E szabályozás - véli az FVM - egyértelműen kedvezhet az önállóan gazdálkodni kívánó termelőknek. A kimérés élénkítheti a földforgalmat is, mivel a konkrét helyrajzi számú, egyértelműen körülhatárolt ingatlanok forgalomképessége jelentősen javulhat. A megosztási munkálatokat gyorsíthatja, hogy a kérelmezők a költségeket megelőlegezhetik.
Ugyanakkor hátránnyal jár majd, hogy a táblák megosztásával a mezőgazdasági terület csökken a megközelítéshez előírt utak kötelező kialakítása miatt - vélik ágazati szakértők. Érdek-képviseleti vélemények szerint további gondot okozhat, hogy sérelmet szenvednének azok, akik a kimérést nem kérték. A mai elképzelések jogsértő diszkriminációt eredményeznének velük szemben, mivel nem lenne lehetőségük beleszólni, hová kerüljön földtulajdonuk. Így könnyen előfordulhatna, hogy a táblákon belüli rosszabb területeket kapnák meg - állítják szakértők.
