Magyar lobbi Brüsszelben
A beígért magyar diplomáciai offenzíva jegyében találkozik ma Baráth Etele Európa-ügyi miniszter Danuta Hüber regionális politikai és Dalia Grybauskaite költségvetési biztossal, ám a jelek szerint a lényegi magyar törekvések csak mérsékelt helyeslésre számíthatnak.
Baráth Etele diplomáciai offenzívát helyezett kilátásba az alapvetőnek tekintett magyar célok elérése érdekében, ennek jegyében járt a napokban Madridban is, és folytat ma kétoldalú megbeszélést a 2007 utáni közös költségvetésben és regionális politikában érdekelt biztosokkal.
A magyar célok között három különösen fontos akad. Az első mindenekelőtt annak szavatolása, hogy a magyar költségvetés 2007-2013 között maximális mértékben pénzéhez juthasson: azaz, ha a kapott EU-támogatások mértéke nem is haladhatja meg a nemzeti GDP négy százalékát, de annyit mindenképpen lehívhasson. Ez ma még nem egyértelmű.
Ezzel párhuzamos magyar követelés, hogy általában se lehessen differenciálás a támogatásra jogosult új tagállamok között. Végül egy további, stratégiainak tekintett törekvés, hogy ne terjesszék ki a kohéziós alapokra is az n+2-es szabályt (amikor is a tárgyévben lekötött forrásokat legkésőbb a rá következő két éven belül el kell költeni, különben elvész).
Az eddigi európai bizottsági - és soros EU-elnökségi - megnyilatkozások látszólag kevés nyitottságot mutattak e felvetések iránt. Danute Hübner szerdán az EP regionális bizottsága előtt szögezte le sokadszor, hogy reálisnak tartja a négyszázalékos plafont, az n+2-es szabályt pedig egyenesen szükségesnek véli, amely nélkül egy korábbi, sokkal rosszabb hatékonyságú pénzköltési helyzetbe csúszhatnak vissza a tagországok.
Hasonlóképpen elképzelhetetlennek minősítette csütörtökön Nicolas Schmit luxemburgi helyettes külügyminiszter az EP-meghallgatás után tett rövid sajtónyilatkozatában, hogy a négyszázalékos maximumszintet - magyar igények szerint - kötelezően elérendő minimumként is definiálják. A közösségi rezsim erre soha nem vállalhat kötelezettséget - vélte a soros elnökség vezető diplomatája.
Azt Hübnerről és Grybauskaitéról is tudni lehet, hogy a tagországokkal szemben igyekeznek foggal-körömmel védeni ez eddig számszerű bizottsági javaslatokat - főként, hogy a luxemburgi elnökség viszont egyre láthatóbban "fűnyírós" költségkurtításra törekszik minden szinten. Viszont azt is többször éreztették, hogy mindketten alapvetően a menetrend tartását - az idei első féléves megállapodást - tartják prioritásnak, aminek kedvéért készek feláldozni akár bizonyos résztörekvéseket is.
