Nem hozott áttörést a vajdasági vizsgálódás
Visszafelé sült el - úgy tűnik - az Európai Parlament tényfeltáró bizottságának vajdasági vizsgálódása - írja a Magyar Rádió Online. A helyi politikusokat nem rázta meg, az embereket elkeserítette.
Az európai út letéteményesének számító szerb államfő, Boris Tadic a nemzeti radikalizmus erősödéséért a vajdasági pártokat, közvetve a magyar pártokat tette felelőssé. Kostunica szerb kormányfő már a bizottsággal való találkozó legelején nyomatékosította, hogy az atrocitás szót a tárgyalás során ne használják, mert az a szerb nyelvben mást jelent, mint amiről beszélgetnek és hogy a kisebbségi közösségek nemzeti tanácsának megalakulásával, melynek ő a főnöke, sínre került a kisebbségi probléma megoldása.
A szerb belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy neki mindössze egyetlenegy kisebbségellenes cselekedetről van tudomása. A szerb ortodox egyház közleménye elkente az incidensek nemzeti előjelét, a szerb menekültek érdekszervezete pedig egyenesen kikérte magának a bizottság rájuk nézve sértő megállapítását, hogy ők nem ismerik eléggé a Vajdaságban élő nemzetek közötti hagyományosan jó toleranciát, és hogy részben ők okolhatók a kisebbségellenes inzultusokért.
A szerb vezetők tehát nem ijedtek meg, a vajdasági magyarok viszont nem tartják elég határozottnak az európai parlamenti bizottság zárójelentését és ehhez jött még Doris Pack asszonynak, a bizottság elnökének a Szabad Európa Rádió szerb adásában szombaton elhangzott nyilatkozata, miszerint a magyar fiatalok esetében gyakori probléma, hogy nem beszélik megfelelően a szerb nyelvet, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy nagyobb számban legyenek jelen a szerbiai rendőrség soraiban. Ezért az ő képzésükre nagyobb gondot kellene fordítani, mint ahogy az eddig történt - véli a bizottság elnök asszonya. A vajdasági magyarok viszont úgy gondolják, hogy az oktatást nem velük kéne kezdeni. (MR)
