Nem kifogásol az Eurostat
Az Eurostat lapunknak nem kívánta kommentálni a magyar kormány által bejelentett új autópálya-építési elképzelések költségvetési hiányra vonatkozó hatásait. Az EU statisztikai hivatalában közölték: "Az Eurostat nem kommentál olyan tranzakciókat, amelyek nem érintik a kormány hiányra vagy államadósságra vonatkozó korábbi vagy jelenlegi közléseit." Azon kérdésünkre sem kívántak reagálni, hogy a magyar kormány egyeztetett-e a hivatallal a fenti kérdésben. Mint ismeretes, a kormány az állami tulajdonban lévő Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt.-re kívánja bízni a sztrádaépítési feladatokat (VG, 2005. február 3., 5. oldal). Erre azért lenne szükség, mert az ÁAK-t jelenleg nem tekintik az államháztartás részének, így az autópálya-építések költségei nem a folyó évi költségvetést terhelnék.
A környező országokban is egyre több helyen jelennek meg az állami és magántőke partnerségén alapuló (PPP) projektek az autópálya-építések során. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az EU új tagállamainak mindegyike a költségvetési deficitek lefaragásával küzd, miközben infrastrukturális fejlettsége messze elmarad a nyugat-európai országokétól.
Szlovákiában a Zsolna és a Magas-Tátra között létesítendő sztráda építésébe kívánják bevonni a magánszektort. A napokban állítanak fel egy teljesen állami tulajdonú vállalatot, az autópálya-társaságot (Ds), amelynek működéséről már tavaly megszületett a törvény. Az állami cég feladata lesz többek között az autópályadíjak beszedése. Amennyiben egy magánbefektető autópályát épít majd, a Ds a befolyt összegből fizet a társaságnak. Abban az esetben, ha a díjakból és az útadóból származó bevételek nem fedezik a befektetés megtérülését, akkor azt állami támogatással egészítik ki. (Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szlovák sztrádák bevételei nem fedezik az építési költségeket.) Egyes szakértők szerint ugyanakkor az autópálya-társaság felállításával nem hárul el a magánbefektetések okozta pénzügyi kockázat.
A gyors autópálya-építéseiről híres EU-tagjelölt Horvátországban is megjelentek a PPP projektek. A Zágráb és a szlovén határ közti 60 kilométeres szakasz megépítésére egy üzemeltető vállalatot hoztak létre, amelyben 49 százalékos részesedéssel bír a horvát állam, míg 51 százalék a Walter Bau-AG, a vele fuzionált Dywidag és a Strabag tulajdonában van. A cég 28 évre kapott koncessziót az autópálya üzemeltetésére. A horvát kormány garanciát vállalt a forgalom nagyságára. Amennyiben az a vállalt mérték alá csökken az adott szakaszon, a kormány kompenzációt fizet a cégnek.
