Növekedés és munka az új cél
Többfordulós vitában formálódott ki a lisszaboni stratégia újraindítását szolgáló bizottsági indítvány, amelyet most ismertetett José Manuel Barroso elnök, s amelyről márciusban döntenek a tagállamok állam- és kormányfői. Mint azt Kovács László, az Európai Bizottság és az annak keretében működő Lisszaboni Munkacsoport tagja elmondta, várhatóan elsősorban a 2007-2013-as pénzügyi perspektíva körüli vita éleződik majd ki a tagállamok között, hiszen nyilvánvalóan nem esnek egybe a nettó befizető és a nettó kedvezményezett országok érdekei. A tervezet - számolva ezzel is - a stratégia végrehajtásának eszközei között emelte ki a 2007-2013 közötti költségvetést - azon belül is annak magasabb, a bizottság által javasolt keretszámait -, hiszen Barroso szavaival ?kevesebb pénzből nem lehet több Európát csinálni" - emelte ki az adóügyi biztos.
A bizottságon belül kemény viták folytak többek között az adózásról is, mivel nagyon sok kérdés tagállami hatáskörben van, s mindenkire kötelező döntést csak egyhangúan lehet hozni a tanácsban - emlékeztetett Kovács. A lisszaboni stratégia céljainak eléréséhez azonban elengedhetetlen egy áttekinthetőbb, kiszámíthatóbb és kevesebb költséggel járó uniós adópolitika - vélekedett a biztos, aki a konkrét kezdeményezések körül a társasági nyereségadó-alap kiszámítási módjának egységesítését emelte ki. A kérdés a bizottságon belül heves vitát váltott ki. Igaz,a biztosok nem az őket delegáló országokat képviselik, hanem a közösségi érdekeket, az ilyen fontos kérdésekben azért érezhető az összefüggés az adott ország álláspontja és az általa delegált biztos véleménye között - mondta el Kovács. A biztos szerint ha sikerül a vonakodó tagállamokat meggyőzni, két-három év alatt elérhető az alap harmonizációja. Ehhez az is szükséges, hogy elhárítsák az olyan aggályokat, ogy az adóalap harmonizációja után az adókulcsok harmonizálása következik. Ilyen szándékok nincsenek - hangsúlyozta.
Ennél jóval kevesebb vita várható a lisszaboni programban szereplő másik fontos adózási kérdésben, az áfarendszer egyszerűsítésében. Ennek lényege az egyablakos rendszer bevezetése, vagyis az, hogy a több államban tevékenykedő vállalkozások áfakötelezettségeiknek egyetlen országban, bejegyzésük helyén eleget tehessenek.
Egy célzottabb adópolitika érdekében a javaslatok között szerepel az is, hogy adókedvezményekkel ösztönözzék a tagállamokat, illetve vállalataikat, hogy a GDP legalább 3 százalékát fordítsák kutatásra és fejlesztésre.
Míg a José Manuel Barroso vezette bizottság januárban ismertetett új ötéves munkaprogramja az EU minden fontos területét átfogja, a lisszaboni stratégia újraindításának a bizottságban most elfogadott terve döntően a gazdaságra összpontosít. Nem új célokat fogalmaz, hanem a portugál fővárosban 2000-ben elfogadott program folytatását jelenti, igaz lényeges módosításokkal. Ezekre azért van szükség, mert ugyan a 2010-ig tartó program idén félidejéhez érkezett, a célokhoz vezető útnak a felétől még jelentős az elmaradás.
A korábbi célkitűzések szűkítésével a növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség került középpontba. Kovács László további különbségként említette, hogy érezhetően nagyobb figyelmet fordítanak a végrehajtásra. Ezt jelzi, hogy a programban a korábbinál jóval több a konkrét kezdeményezés. A lisszaboni stratégiára vonatkozó elképzeléseket az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Arra a kérdésre, hogyan lehet a tagállamokat meggyőzni az adópolitikai kérdésekben Kovács László azt válaszolta, nehéz, de nem lehetetlen a közös álláspont kialakítása. Ennek érdekében már tárgyalt néhány tagállam - köztük az EU soros elnökségét adó Luxemburg - pénzügyminiszterével, s a következő hetekben Gordon Brown brit, valamint Hans Eichel német pénzügyminiszterrel is találkozik. Kezdeményezte továbbá a korábban eredményesen működő, de az elmúlt öt évben szünetelő adópolitikai munkacsoport újjáélesztését, ami jó lehetőséget adna a tagállamok magasrangú pénzügyminisztériumi tisztviselőivel, mint a miniszterek személyes képviselőivel évente több alkalommal kötetlen formában véleményt cserélni a lehetséges bizottsági, illetve tagállami kezdeményezésekről. A Bizottság első ülésére március harmadikán kerül sor.
Az üzleti élet nyitottabb az adórendszert érintő kezdeményezésekre, mint egyes tagállamok kormányai - hangsúlyozta Kovács, aki legutóbb többek között svéd nagyvállalatok vezetőivel, illetve az európai kamarákat tömörítő Eurochambres képviselőivel tárgyalt. Felvette a kapcsolatot az EU tagállamok munkaadói és munkavállalói szervezeteit tömörítő Gazdasági és Szociális Tanáccsal, számítva ezek befolyására és véleményformáló szerepére. Szoros együttműködésre törekszik az Európai Parlament adó- és vámpolitikai kérdésekben illetékes bizottságaival, valamint a jelentősebb politikai csoportokkal.
