Az adócsökkentési program 13 lépése

ÁFA



1. 2006. januárjától a forgalmi adó felső kulcsa 25-ról 20 százalékra csökken



Ą A lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az áfa csökkentése 4 százalékkal mérsékli. Az árcsökkentés érinti többek között:

a villanyáramot;

a benzint és a gázolajat;

az élelmiszerek közel harmadát (kávé, édesség, üdítők, ásványvíz stb.);

a lakásárakat, az építőipari szolgáltatások árait;

a tartós fogyasztási cikkeket, a lakás berendezését;

a háztartási felszereléseket;

a mosó-tisztító szereket, a testápolási termékeket;

a telefon és távközlési díjakat.

Ą Nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az áfa csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki illetve a regisztrációs adó ellentételezi.

Ą Egyenlegében az áfa-csökkentés 166 milliárd forinttal növeli a lakosság vásárlóerejét, ennyi bevételről mond le az állam az állampolgárok javára.



SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ



2. 2006-ban a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38-ról 36 százalékra csökken, a 18 százalékos kulcs határa másfélmillió forintról 1,55 millióra emelkedik



Ą Tovább csökken az átlagos és az átlag alatti keresetek adóterhelése, de mérséklődik a magasabb jövedelmek terhe is. Az adófizetők többsége ma már a 18 százalékos adókulcs alá tartozó jövedelemmel rendelkezik, a magasabb jövedelműek pedig a jövő évtől az évi 1,55 millió forintot meghaladó jövedelemrészük után 2×18, vagyis 36 százalékos adót fizetnek.

Ą Átalakul az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. A jövőben az adókedvezmény összege az állampolgár megtakarítását növeli, az APEH az éves adóbevallást követően az állampolgárok pénztári számlájára utalja.

Ą A munkáltató által ma adómentesen adható juttatások együttes összege - az étkezési támogatás és utazási költségtérítés kivételével bruttó bér 15 százaléka, maximum évi 500 ezer forint lehet.

Ą A családi adókedvezmény családi pótlékká történő átalakítása, illetve a három és több gyermekesek megmaradó adókedvezménye együttes hatásában 11 milliárd forinttal nagyobb támogatást jelent, ennyivel növeli a családok jövedelmét.

Ą A családtámogatás átalakításának hatását, a kedvezmények változását is figyelembe véve jövőre egyenlegében 66 milliárd forinttal kisebb személyi jövedelemadót kell fizetnie az állampolgároknak.



3. 2007-ben újabb 150 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.



Ą 1,7 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat.

Ą Meghatározott betétösszegen felül 10 százalékos adót fizet a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség, s ezzel - a tartósan alacsony infláció mellett - valamennyi jövedelem adóterhet visel.

Ą A változások egyenlegeként 30 milliárd forinttal csökken az állampolgárok adóterhe.



4. 2008-ban 200 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára



Ą 1,9 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat.

Ą A már adóköteles kamatadó bevételeket is figyelembe véve egyenlegében újabb 30 milliárd forinttal csökken a személyi jövedelemadó teher.



5. 2009-ben 400 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára



Ą 2,3 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat. A várható béremeléseket is figyelembe véve az akkori átlagkeresetnek már egyetlen forintja sem fog a felső kulcs alapján adózni.

Ą A személyi jövedelemadó terhek 84 milliárd forinttal csökkennek .



6. 2010-ben, az euró csatlakozás évében, 700 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.



Ą 3 millió forint éves jövedelemig, pontosabban ennek euróban kifejezett összegéig az állampolgárok 18 százalékos kulcs alapján fizetik adójukat. A várható béremeléseket is figyelembe véve már az átlagkeresetet 25 százalékkal meghaladó jövedelmeknek sem fog egyetlen forintja sem fog a felső kulcs alapján adózni.

Ą Egységessé válik valamennyi jövedelem adóterhe: az elkülönülten adózó jövedelmek mai 25 százalékos kulcsa 18-ra csökken; a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség adója 18-ra emelkedik.

Ą A változások együttes hatásaként a személyi jövedelemadó teher 141 milliárd forinttal csökken.



TÁRSASÁGI ADÓ



7. 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társasági adókulcs.



Ą Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe.

Ą Az adóalap-kedvezmény 13 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.



8. 2006-tól az iparűzési adó 100%-a lesz levonható a társasági adó alapjából.



Ą A mai 50 helyett a 100 százalékos levonás lehetősége azt jelenti, hogy a vállalkozásokat a kivetett 2 százalékos iparűzési adóból ténylegesen már csak 1,68 terheli, 0,32 százalékot a költségvetés vállal magára.

Ą A vállalkozások terhét mérsékli, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységük származó adózott bevételüket kivehetik az iparűzési adó alapjukból.

Ą Az intézkedések egyenlegükben 18 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások iparűzési adó terhét.



9. 2008-ban megszűnik az iparűzési adó.



Ą Átalakul a vállalkozások helyi adója, az iparűzési adó megszűnik. A mai 2 százalékos iparűzési adó 1 százalékos mértékét az önkormányzati finanszírozási reform részeként más helyi, csak a vállalkozásokat érintő adónem - ingatlan, nyereség, vagy szja alapú fejlesztési hozzájárulás - váltja fel.

Ą A másik 1 százalékot az önkormányzatok részére a költségvetés kompenzálja.

Ą Az iparűzési adó megszűnése összességében 145 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások adóterhét.



TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK



10. 2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás.



Ą 2005 novemberében a mai 3450 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás összege 1950 Ft-ra csökken, és 2006 novemberében megszűnik. Az intézkedés 65 milliárd forint tehercsökkenést jelent 2006-ban a vállalkozásoknak.

Ą Az egészségügyi kiadásokhoz való méltányos hozzájárulás jegyében szélesedik a járulékalap, ami 23 milliárd forint többletbevételt eredményez.

A munkáltató által biztosított természetbeni juttatások bruttó összege után kell fizetni a járulékot;

szigorúbbá válik a vállalatcsoporton belüli juttatások elszámolása;

kisösszegű kifizetések utáni járulékkötelezettség.

Ą Az intézkedések együttes hatásaként a munkáltatók járulékterhei 42 milliárd forinttal csökkennek.



11. 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.



Ą 29-ről 26 százalékra, 160 milliárd forinttal csökken a munkáltatók társadalombiztosítási járuléka.

Ą A tételes egészségügyi hozzájárulás előző év végi megszüntetése 2007-ben 80 milliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozásoknak.

Ą Együttesen 240 milliárd forinttal csökken a vállalkozások által fizetett társadalombiztosítási járulékok összege.



12. 2009-ben 2 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke.



Ą A munkáltatók társadalombiztosítási járuléka 26-ról 24 százalékra mérséklődik, a béreket terhelő összes járulék mértéke (TB, szakképzési, munkáltatói) a mai 33,5 százalékról 28,5-re csökken.

Ą A 2009. évi intézkedés 110 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.



LUXUSADÓ



13. 2006-tól külön adó terheli a nagy értékű, luxus ingatlanokat



Ą A 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után a 100 millió forint feletti rész 0,5 százalékának megfelelő összegű éves adót kell fizetni. Az önkormányzatok különösen indokolt esetben méltányosságból az adó 20 százalékáig biztosíthatnak kedvezményt.

Ą Az új adó mintegy 5 milliárd forint többletterhet jelent az ilyen ingatlanok tulajdonosainak. A bevételt az önkormányzatok kapják.