Az MSZP 150 milliárdot engedne

Gyors egyeztetés folyik még mindig a jövő évi tervezett adóváltoztatásokról a koalíció pártjai között, az elképzelés az, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament nyári időszaka alatt ez ügyben bejelentéseket tesz. A kormányfőnek erre már csak két "hétfője" van, a parlamenti ülésszak a július 4-i héten bezárul. Egyes információk szerint ha nem sikerül érdemi lépésekről dönteni, akkor a miniszterelnöki bejelentés is elmarad. Azt a koalíción belül is elismerik: túl hamar, már februárban "felcsigázták a kedélyeket", nagy a várakozás adóügyben, s a száz lépés politikája adóváltoztatások nélkül nem lehet teljes. Elvi-politikai vita a személyi jövedelemadó ügyében folyik, más pontokon "a realitásokkal" küzdenek a kormánypártok - tájékoztatták lapunkat az érintettek.

Az MSZP álláspontja szerint nem lehet 140-150 milliárd forintnál nagyobb költségvetési bevételkiesést vállalni, ez az az öszszeg, amely még a GDP-növekedésből és a "kifehérített gazdaságból" pótolható lenne jövőre. A szocialisták azt is hozzáteszik, ezt az összeget érdemesebb egy adónemben - így a jelenlegi tervek szerint az áfacsökkentésben - odaadni az állampolgároknak, mint elaprózottan, adónemenként szétosztva. Az SZDSZ az szja-ban radikálisabb lépést szeretne - a mostani tervek szerint ugyanis a 38 százalékos kulcs 1,5 millió forint helyett 1,6 milliónál lépne be -, így például könnyítene a felső kulcsban adózók terhein. Ha az áfában ér el eredményeket a koalíció, az az MSZP szerint érdemi változás, azt elismerik, eközben egyelőre nem tudnak valódi megoldást az iparűzési adóra. Itt legalább a változtatások irányát fel kellene vázolni.

Hozzávetőleg két hete dőlt el, hogy az egységes 21 százalékos, kvázi egykulcsos modelltől eláll a kabinet - tájékoztatták lapunkat kormányzati tisztségviselők. Hozzátették: ekkorra állt össze a kép, hogy egyrészt nehéz kompromisszumot találni a koalícióban, az MSZP igazságos elvével nemigazán fér össze az elképzelés. Másrészt a modell nem finanszírozható, harmadrészt az ez ügyben rendelt közvélemény-kutatások és fókuszcsoportos felmérések szerint a társadalom sem igényli az egységes rendszert. A megrendelt felmérések szerint az állampolgárok semmi olyat nem támogatnak, ami a gazdagokra és a szegényekre is egyforma adóterheket ró. Szerintük az a jobb, ha a gazdagok jobban adóznak, ők azok is, akik a kiskapukat is jobban megtalálják. Negyedszer: az egykulcsos modell amellett, hogy sokba kerülne, bizonyos rétegeket, például a gyógyszerárak emelkedése miatt, rosszul érintene, ha azonban kivételeket tesznek, a rendszer túl bonyolult lesz. Ötödik szempontként jelentkezett a gazdasági élet szereplőivel való egyeztetések eredménye, utóbbiak szerint az egységes kulcs csak PR-szempontok szerint hangzik jól, más jelentősége nincs. Végül úgy tudjuk, már a miniszterelnök sem kedveli az egységes egykulcsos rendszert.