A bezárás réme fenyegeti a Brüszszel melletti Zaventem repülőteret, miután egy fellebbviteli bíróság döntése nyomán három hónapon belül csökkenteni kell a légikikötő okozta zajártalmakat. A hatóságoknak a munkahelyteremtés és a környezeti terhelés között kellene egyensúlyt találniuk, mérlegelésüket azonban nehezítik a bonyolult hatásköri viszonyok és a mögöttük meghúzódó flamand-vallon viszály.

A Sabena nemzeti légitársaság 2001-es csődjét követően amúgy is rossz üzletmenettel sújtott Zaventem légikikötő flamand területen helyezkedik el, ennyiben az ügy a flandriai regionális kormányzat hatáskörébe tartozik. Mivel azonban a fel- és leszálláshoz időnként az önálló közigazgatási egységként működő Brüszszel-főváros légterét is igénybe kell venni, ezért az itteni hatóságok szintén beleszólási jogot formálnak a létesítmény szabályozását illetően. A kezelhetetlen ügyek megoldásában a szövetségi kormány is igyekszik a szavát hallatni, míg a déli, vallon területek az oda terelni kívánt forgalom ügyében nyilvánítanak kritikus véleményt.

Az egyes hatóságok eltérő határozatai nyomán a brüsszeli agglomeráció északi és keleti része s a városközpont felett már nem járhatnak repülőgépek. Löwen felől szabad lenne a reptér megközelítése, ám ebben az irányban is már csak a leszállást engedélyeznék.

A brüsszeli fellebbviteli bírósági döntés a szövetségi kormányt is határozott cselekvésre kényszerítette. Mivel Zaventem mintegy hatezer munkahelyet kínál, ezért a kormány részint az 1999-es újraszabályozás előtti állapotokhoz kíván visszatérni, másrészt fontolgatja egy második nemzeti repülőtér megnyitását. Szó van a forgalom regionális légikikötőkbe való áttereléséről is. Az alternatívaként szóba jövő Ostende attól tart, hogy a légi járatok számának felfutása veszélyeztetné az idegenforgalmat. Charleroi és Liege-Bierset esetében vonzó lenne a kereskedelmi tevékenység kiterjesztése, de - emlékeztet a Libre Belgique - ódzkodnak attól, hogy Vallónia a "zajszennyezés lerakóhelye" lesz. (VG)