Egy hónapnyi hőség után Olasz-, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaország egyes részein is szűkössé válhat az áramellátás. A fogyasztás a klímaberendezések "csúcsra járatásának" köszönhetően tetőzik, miközben a hűtővíz hiánya miatt korlátozni kell az erőművek termelését. Ágazati szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kapacitások határainak elérése esetén könnyen lépnek fel olyan frekvenciazavarok, amelyek az egész hálózat stabilitását veszélyeztetik. Hogy nem alaptalan az aggodalom, azt mutatja, hogy az elmúlt napokban Svájcban kétszer is jelentősebb áramkimaradást regisztráltak, amely többek között a vasúthálózat leállását idézte elő. Emlékezetes, hogy 2003 nyarán Olaszországban, Nagy-Britanniában, Skandináviában és az Egyesült Államokban is összeomlott időlegesen az ellátás.
Ebben a helyzetben nem csoda, hogy Franciaország a napokban leállította Németországba irányuló áramexportját, megelőzendő a hazai ellátási zavarokat. Ez súlyos csapás a német energiaellátás számára, hiszen tavaly nem kevesebb mint 15,5 milliárd kilowattórányi áramot - azaz a teljes német fogyasztás három százalékát - a szomszédos atomerőmű-nagyhatalomtól vásárolták. A szállítások leállításában persze nem egyszerűen a franciák aggodalma játszott szerepet, hanem az is, hogy az EdF a Spanyol- vagy Olaszországba, illetve Nagy-Britanniába irányuló szállításokon jelenleg nagyobb hasznot tud elérni, mint ha ugyanazt a mennyiséget a németeknek adják el.
Bernhard Fischer, az E.On konszern hálózati és erőművi igazgatósági tagja a Financial Times Deutschlandnak nyilatkozva cáfolta, hogy a francia lépés miatt komoly áramhiány léphet fel Németországban, s korlátozni kellene a fogyasztást. Mint mondta, a termelőkapacitások elegendőek, legfeljebb időszakosan ismét üzembe kell helyezniük a tartalékul szolgáló, gázzal működő erőműveket. Ez persze azt jelenti, hogy drágulni fog a villamos áram: a gázerőművek 45-50 euróért állítanak elő egy megawattórát, ami nagyjából kétszerese az atomenergia költségének.
Az európai villamosáram-árakat nemcsak a nagy hőség emeli szokatlan magasságba, hanem az emissziós jogok piacán zajló áremelkedés is. Az elmúlt öt hónapban az uniós piacon majdnem négyszeresére nőtt a szenynyezési jogosítványok ára: egy tonna szén-dioxid kibocsátása immár jó 25 euróba kerül. Márpedig a GEW Rheinenergie számításai szerint a szennyezési jogok árának egyeurónyi emelkedése megawattonként ötven centtel drágítja a villamosáram-termelést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.