Járulékkötelessé tennék a részvényjuttatást

Szeptembertől 29 százalékos tb-járulékot kell fizetnie az anyavállalatnak a leányvállalat munkavállalójának juttatott jövedelem után, az alkalmazottnak pedig 8,5 százalékos nyugdíj-, valamint négyszázalékos egészségbiztosítási járulékot kell leróni - legalábbis a foglalkoztató fogalmát pontosító, ezt eredményező indítványt nyújtott be a költségvetési bizottság az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Jelenleg ez mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól - ismerteti Oszkó Péter. A Deloitte partnere hozzátette: ennek tipikus esete a vállalatcsoporton belüli részvényjuttatás, de idetartozik az anyavállalat által a leánycégek dolgozóinak adott év végi bónusz is. Az így megoldott részvényjuttatásnak racionális oka van, tekintettel arra, hogy egy teljes vállalatcsoportra nézve ilyen megoldással lehetséges a legkönnyebben egységes, minden alkalmazott számára egyforma feltételekkel elérhető értékpapírprogramot működtetni. Így a tervezett lépés következtében nem várható, hogy egy csapásra megszűnnek a csoportszintű részvényjuttatások, csak éppen drágábbá válnak. Amely cégek viszont az alacsonyabb terhek miatt választották a munkavállalók díjazásának ezt a módját, azoknak ez az előny elvész, hiszen a javaslat elfogadásának nyomán ősztől a munkabérrel azonos mértékű elvonás terheli ezt a jövedelmet. A módosítás lehetővé tenné, hogy a foglalkoztató átvállalja az alkalmazottat terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék megfizetését.

Ugyancsak szeptembertől minden bizonnyal megszűnik a jelen értéken legalább százmillió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás adókedvezményének mai formája, ugyanis a bizottsági indítvánnyal a kormány képviselője is egyetértett. Az indítvány elfogadása nem zárja ki, hogy az érintett vállalkozások létszámnövelés esetén adókedvezményt vegyenek igénybe.

A feketefoglalkoztatásra kiterjedő amnesztiát korrigálná egy másik bizottsági módosító javaslat, amely elnyerte a Pénzügyminisztérium egy korábbi ülésen részt vevő képviselőjének tetszését is. Jelenleg - a színlelt szerződésekhez hasonlóan - a feketefoglalkoztatásra is vonatkozik a moratórium, sőt az adóhatósági fellépés korlátozását újabb egy évvel, jövő év július végéig meghosszabbították. A szóban forgó módosítás azonban a feketemunka esetében megszüntetné a moratóriumot. Érthetetlen, hogy eddig miért élt ez a szabály, ezért időszerű is megváltoztatása - hangsúlyozza Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke.