Kedvező fogadtatás a gazdaságtól
A politikai pártoknak az alapvető kérdésekben konszenzusra kell jutniuk - nyilatkozta a Világgazdaságnak Demján Sándor. A Gazdasági és Szociális Tanács soros elnöke azt mondta: készek arra, hogy a parlamenti pártokat egy asztalhoz ültessék, mivel néhány alapvető, az ország és a gazdaság versenyképességének javítását elősegítő kérdésben feltétlenül meg kell egyezniük.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke már a GSZT tanácskozásán - ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elsőként ismertette az ötéves adóreform-elképzeléseket - is azt hangsúlyozta: mivel az Európai Unióban minden nemzet a saját érdekeit védi, a magyar politikai elitnek is közös taktikát kell kialakítania. Viszonylag jól működő gazdaság mellett gazdálkodási válság van hazánkban - magyarázta Demján -, ám a kormányfő által felvázolt irány megfelelő.
A lapunk által megkérdezett gazdasági szereplők - Mosonyi Györgytől, a Joint Venture Szövetség elnökétől Rudnay Jánosig, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága első emberéig - mindannyian kedvezően ítélték meg a terveket. A tanács más, az ülésen véleményt alkotó tagjai is ezt tették. Jellemzően azt hangoztatták, hogy a javaslatoknak gazdaságélénkítő és versenyképesség-fokozó szerepük van. Mosonyi György különösen fontosnak találta, hogy a kormány kész törvénybe foglalni a hosszú távú lépéseket, amely szerinte nagymértékben segíti a kiszámíthatóságot.
Azt többen szóvá tették, hogy a miniszterelnök nem beszélt a jelentős költségigényű adómódosítások fedezetéről. Demján Sándor azt mondta: a gazdasági növekedés önmagában nem elegendő a források biztosítására, ehhez a kiadási oldal újragondolására, a közigazgatás korszerűsítésére, államháztartási reformra is szükség van. Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy az adóterveknek össze kell kapcsolódniuk az állam hatékonyságának növelésével és az önkormányzati finanszírozási rendszer újragondolásával. Mint mondta, a gazdaságban és a politikában végbement a rendszerváltás, a közigazgatásban azonban eddig elmaradt, és ezen változtatni kell. Kijelentette: az adócsökkentés önmagában kikényszeríti az államháztartás átalakítását, ezért a kormány fontos intézkedéseket készít elő ezen a téren, amelyek egy része rövid, más része hosszabb távon kerülhet a nyilvánosság elé. Az adóreform és a minimálbérprogram nem érinti az állam gazdasági-társadalmi szerepvállalásának egészét - ezzel indokolta, miért nem "ezzel a lendülettel" készítették elő a kisebb államra vonatkozó javaslatokat is.
A GSZT plenáris tanácskozásának résztvevői több részletkérdésben is állást foglaltak. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke például örömét fejezte ki, hogy a kormány a jelek szerint lemondott a tőzsdenyereség és a -kamatok megadóztatásáról, igaz, erre válaszul a kormányfő "bevallotta" - később a parlamentben részletesen beszélt erről -: gondolkodnak azon, hogy az ilyen típusú jelentősebb jövedelmekre a későbbiekben tízszázalékos terhet rójanak ki.
A legkritikusabb vélemények egyikét egyébként Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke fogalmazta meg: a kormány nem szakított azzal a sémával, hogy csak a munkavállalók és a nagyvállalatok érdekeit vegye figyelembe, miközben a főfoglalkozású egyéni vállalkozókat sújtják a minimálbér jelentős emelésével - állította. Kifogással élt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Azt hiányolta, hogy a kutatásra és fejlesztésre juttatandó források szerinte indokolt növeléséről nem esett szó.
Demján Sándor az ülésen azt is bejelentette, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács következő, augusztusban esedékes plenáris megbeszélésén részletesen értékelik a kormányzati javaslatokat.
