Módosul az inflációs cél?
A múlt év után a következő esztendő inflációs célját is felboríthatja a kormány áfakulcs-módosítása. Igaz, míg tavaly a kedvezményes adókulcs emelése miatt a jegybank felüllőtte az eredeti célt, most a normálkulcs-mérséklés miatt az inflációs mutató alatta lehet a meghirdetett 3,5š1 százalékos céltartománynak. A lakossági fogyasztás durván felét kitevő termékkörben januártól 4 százalékkal is csökkenhetnének az árak, ha a kereskedelmi szektor teljesen átengedné az adócsökkenést a lakosságnak. Vagyis a fogyasztói árindex egészét 2 százalékponttal mérsékelné az adóváltozás. A tényleges hatás bizonyára elmarad ettől (mértékét hazai tapasztalatok híján nehéz becsülni), de az alullövés esélye így is igen nagy. Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzőjének számításai szerint az árindex mintegy egy százalékponttal mérséklődhet emiatt.
E hatás egy évig jelentkezik a 12 havi árindexben, amíg az egyszeri ársokk 2007 elején el nem tűnik a megfigyelési időszakból. Vagyis a jegybanknak nem kell extrém módon laza monetáris politikát folytatnia, hogy ellensúlyozza az áfacsökkentés rövid távú hatását. (Sőt, a minden bizonnyal megugró deficit miatt hosszabb távon némi árfelhajtó tényezővel is számolhat.) A jegybank még nem nyilatkozott, hogy az inflációs célkitűzés rendszerét szem előtt tartva milyen megoldást kíván alkalmazni a helyzetre. Három megoldás merül fel.
A klasszikus módszer szerint abban az esetben, amikor a jegybankot inflációs céljának elérésében egyszeri, rövid távon ható sokk zavarja meg, folyamodhat a menekülési záradékhoz (escape clause). Ez felmenti a jegybankot a cél teljesítésétől.
A másik megoldás az explicit célmódosítás lenne. Ám ebben az esetben sok mindent kell mérlegelnie a jegybanknak az új cél meghatározásakor, s mire az adóváltoztatások konkrét formát öltenek, a jegybank bőven azon az időn (másfél éven) belülre kerül, amikor még elképzelhető a célmódosítás.
A harmadik lehetőség a változatlan adótartalmú indexre (VAI) célzás. Ekkor egy olyan mutatót céloznának meg, amely az adóváltozás hatásaitól elvileg független. Ám ez nincs teljesen így, hiszen a VAI azzal a feltételezéssel készül, hogy az adóváltozás teljes elméleti hatását kiszűri az indexből, vagyis mintegy 2 százalékponttal nagyobb lesz a fogyasztói árindexnél, hívja fel a figyelmet Forián. Egy példával szemléltetve: jövő decemberre a hivatalos inflációs mutató a tervezett 3,5 százalék helyett 2,5 százalékra süllyed az áfaváltozás 1 százalékpontos hatása miatt. Ám amikor a KSH ebből visszaszámítja a változatlan adótartalmú indexet, akkor a teljes elméleti adóhatással, 2 százalékponttal fog számolni, vagyis 4,5 százalékon áll majd a mutató. Ez a jelenség pedig újra dilemma elé állíthatja a jegybankot azzal kapcsolatban, hogy milyen nyílt magatartási szabályt közöl.
