Munkaerő-megtartó bérek

A fémfeldolgozás területén, a gép-, az élelmiszeriparban, a pénzügyi szektorban nőtt 2003-hoz képest tavaly leginkább a szellemi munkatársak keresete, az elsőben több mint húsz, az utóbbiakban 13-14 százalékkal. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint a szellemi dolgozók fizetése csak két ágazatban csökken: az egészségügyben és a kereskedelemben. Ez utóbbiban a fizikai dolgozók nyolcszázalékos keresetnövekedést könyveltek el.

Míg a szellemi dolgozók bére más ágazatokhoz képest kiegyenlített a kereskedelemben, addig a fizikai munkaerőé jócskán alulmarad - mondja a Tesco Globál Áruházak Rt. országos személyzeti igazgatója. Dobák András szerint a fizikai munkaerő bérkorrekciójára van szükség a közel ötvenszázalékos fluktuáció csökkentéséhez, s hogy megakadályozzák az elvándorlást.

Ezt igazolja a vállalatok bérstratégiáját vizsgáló kutatás is. Kőrösi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója szerint itthon kevés a jól képzett munkás, folyamatosan emelni kell a bérüket, hogy odaáramoljanak, ahol szükség van rájuk. Az elemzés szerint a folyamat következménye a kiemelkedő hozamosztozkodási rugalmasság a vállalatok bérezési stratégiájában.

Ez alapján érthető az egészségügyben dolgozók elvándorlása. Ebben az ágazatban törődtek ugyanis legkevésbé a munkaerő-megtartással, a bérstruktúra korrekciójával. Közel kilenc százalékkal csökkentek a fizikai keresetek, de a szellemiek is két százalékkal maradtak alatta az egy évvel korábbinak.

A fizikai munkás legkomolyabb bérnövekedését a szállítás, a raktározás, a távközlés terültén regisztrálták. Az emelés mértéke 14 százalék volt.

A pénzügyi szektorban alacsonyabbak lettek a fizikai dolgozók keresetei, ám csak kevesebb mint egy százalékkal. Megdöbbentő módon míg a férfi szellemi dolgozók havi átlagos keresete meghaladja a 407 ezer forintot, addig a nőké a 240 ezret sem éri el. De a női fizetéseket vizsgálva, az összes ágazat közül itt keres legtöbbet a gyengébbik nem.

Az egy adott térségre jellemző bérpiac mellett attól is függnek a keresetek, hogy a munkáltató milyen szinten akarja megfizetni a dolgozókat - fogalmaz Rankasz Dezső. Az Alcoa Köfém HR-igazgatója szerint ha az üzleti eredmény nagyban függ a bérköltségtől, akkor jellemzően olcsó, és ennek megfelelően gyengébb minőségű munkaerőt alkalmaznak. Ez a termelékenységet és a hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásolja. Az erős szakszervezeti jelenlét esetén a fix/mozgó bér aránya jellemzően a fix felé mozdul el, ám ez nem teszi korszerűvé a bérstruktúrát - hangsúlyozza. Ám Kőrösi Gábor a kutatásban arra a következtetésre jut, hogy nem a szakszervezeti óhajok, hanem többnyire a piaci sokkok befolyásolják a cégek bérdöntéseit.

A háromoldalú bérmegállapodásokat ennek ellenére fontosnak tartja Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója. Az ÉVOSZ szeptember közepén már egy országos bértarifatábláról szeretne vitát létrehozni a munkavállalók és munkáltatók között. Elmondta, hogy az építőiparon belül a minimálisan és kötelezően fizetendő béreket szakmánként, az iskolai végzettség és a tapasztalat függvényében határoznák meg, amely figyelembe veszi a regionális különbségeket is.

Az építőiparon belül tavaly a szellemi dolgozók jártak jobban, az ő keresetük 12, a fizikai munkásoké 6 százalékkal emelkedett.

Az ágazati keresetek alapján a rangsort a pénzügyi szektor vezeti. Közel kilencezer forinttal kevesebb átlagos fizetést ígér a második helyezett vegyipar. Az ötödik helyre került az oktatás, amely a fémfeldolgozást és az élelmiszeripart is megelőzi.