Nem javul a külső egyensúly

Az első negyedévben nem változott jelentősen a nemzetgazdaság külső egyensúlyi pozíciója. A folyó fizetési mérleg hiánya másfél milliárd eurót tett ki, az ország finanszírozási igénye az EU-támogatások miatt ennél valamivel kisebb, 1,3 milliárd euró. A tendenciát nézve megállapítható, hogy a nemzetgazdaság évente a GDP mintegy 8 százalékára rúgó forrást von be külföldről, ennek mintegy felét eladósodás formájában.

A jelentős és stagnáló egyensúlyhiány több, egymással ellentétes folyamat eredménye. Az áruforgalom területén látványos javulást figyelhetünk meg: a gyengélkedő európai konjunktúra ellenére jól teljesítő exportnak köszönhetően az első negyedévben szinte eltűnt az áruforgalmi hiány. A szintén tegnap megjelent áprilisi külkereskedelmi mérlegadatok a trend folytatódását jelzik. 2005 első harmadában az export az új EU-tagok, illetve az unión kívüli európai országok viszonylatában egyaránt több mint 40 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának eredményét. További kedvező fejlemény, hogy a szolgáltatásokon belül nagy súlyt képviselő idegenforgalomnál megállni látszik a korábbi évek romlása.

Erősödött viszont a jövedelemkiáramlás. Ez természetes folyamatnak tekinthető, amely a külföldi beruházások sikeressége és a növekvő eladósodottság miatt folytatódik. A folyó hiány összességében valamivel magasabb lett, mint egy évvel korábban, ám a pénzügyi mérlegben elszámolt uniós támogatások növekedése ellensúlyozza ezt, így a nemzetgazdaság finanszírozási igénye gyakorlatilag nem változott.

A hiány finanszírozásának szerkezete kismértékben romlott - állapítja meg Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője. A nem adóssággeneráló tételek (a nettó működőtőke-beáramlás visszaesése és a külföldiek részvényeladásai miatt) a külföldi forrásbevonásnak mindössze a 16 százalékát adták az első negyedévben. Amennyiben a spektrumot egy évre szélesítjük, és figyelembe vesszük a szintén a vállalati szektort finanszírozó tulajdonosi hiteleket is, a szerkezetben megfigyelhető romlás nem tekinthető jelentősnek - teszi hozzá a szakértő.

A helyzet ebből a szempontból bizonyára azért nem javul, mert a gazdaság három nagy szektora (háztartások, vállalatok, állam) közül még mindig az állam erőteljes költekezése generálja a hiányt azzal, hogy a deficitet csak a külföldi eladósodás útján tudja finanszírozni. Mindez rávilágít arra is, hogy az ikerdeficit jelensége még mindig erős, illetve hogy a költségvetési hiány nagyrészt "kozmetikai megoldások" következtében csökken. Ennek megfelelően folyamatosan emelkedik az államadósság mértéke. Az idén március végén a szektor nettó adósságállománya (az egy negyedév alatt bekövetkezett 400 millió eurós emelkedés következtében) meghaladta a 12 millárd eurót. A külföldiek kezében lévő, forintban denominált állampapí-rok értéke 10,2 milliárd euróra emelkedett.

A piac szerint az év hátralévő részében nem várható a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődése. Kovács György, a Budapest Economics makroelemzője szerint a GDP-arányos deficit 8,3 százalékos lehet, az OTP elemzői központja ennél kissé nagyobb, 8,5 százalékos negatív szaldóra számít.