Belyó Pál, az Ecostat Gazdaság Elemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint is megállapítható, hogy jelentős az a bevételkiesés, amely az államháztartást éri majd az adócsökkentések miatt. Különösen úgy, hogy az államháztartásnak mintegy 400-500 milliárd forint pluszbevételre - vagy ilyen mértékű kiadáscsökkentésre - lenne szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja a maastrichti kritériumok által elvárt három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányt.
Az Ecostat első becslései szerint jövőre mintegy 150-160 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államháztartásnak a bejelentett adócsökkentési elképzelés, ami 2007-re 200 milliárd forint fölé nő.
Belyó szerint a vállalkozások adóterhelése 38 százalékról 25 százalék körülire mérséklődik öt év alatt, amit a szakértő jelentős csökkenésnek tart. Az adócsökkentésekből származó államháztartási bevételkiesésre a fedezetet a kutató szerint az annak hatásaként várható gazdaság-bővülésnek és versenyképesség-javulásnak, illetve a kilátásba helyezett államháztartási reformból származó kiadáscsökkenésnek kell megteremtenie - mondta Belyó Pál.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese kifejtette, az adócsökkentés a jelenlegi egyensúlyi helyzetben kockázatos, de ha a kiadási oldalt is megfelelően mérsékli a kormány, akkor a bejelentett lépések előremutatónak nevezhetők. A bejelentett csökkentések elsősorban a lakosságnak szólnak, ami azonban érthető egy választás előtti évben.
A vezérigazgató-helyettes számára kérdéses, hogy a lakosság a legfelső áfa-kulcs öt százalékpontos mérsékléséből milyen mértékben részesül. A jövedéki termékek esetében valószínűleg egyáltalán nem, mivel ezek esetében a jövedéki adó automatikusan megemelkedik, míg más termékek vonatkozásában valószínűleg hatni fog a mérséklési kényszer, mivel erős a verseny a kereskedelemben. Az öt százalékpontos csökkenés túlzottan nem javítja a versenyképességet, mivel a határ menti árkülönbség-arányokon ez nemigen változtat. Éppen ezért kérdéses, hogy a belföldi keresletélénkülés milyen mértékű lesz.
A vezérigazgató-helyettes a legfelső kulcs mérséklését és az adósáv-kiigazítást jónak, míg a minimálbérrel kapcsolatos változtatásokat ellentmondásosnak nevezte. A háromszintű átalakítás és a bérnövelés emeli a költségvetési bevételeket, de többletterhek rontják a cégek pozícióit. Ráadásul az 57 ezer forintos minimálbér 63 ezer forintra emelése a jövő évi várható mintegy négy százalékos infláció mellett túlzott reálbérnövelésnek nevezhető. (Index)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.