Reakciók a kormányfő bejentésére - 2.

Belyó Pál, az Ecostat Gazdaság Elemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint is megállapítható, hogy jelentős az a bevételkiesés, amely az államháztartást éri majd az adócsökkentések miatt. Különösen úgy, hogy az államháztartásnak mintegy 400-500 milliárd forint pluszbevételre - vagy ilyen mértékű kiadáscsökkentésre - lenne szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja a maastrichti kritériumok által elvárt három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányt.

Az Ecostat első becslései szerint jövőre mintegy 150-160 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államháztartásnak a bejelentett adócsökkentési elképzelés, ami 2007-re 200 milliárd forint fölé nő.

Belyó szerint a vállalkozások adóterhelése 38 százalékról 25 százalék körülire mérséklődik öt év alatt, amit a szakértő jelentős csökkenésnek tart. Az adócsökkentésekből származó államháztartási bevételkiesésre a fedezetet a kutató szerint az annak hatásaként várható gazdaság-bővülésnek és versenyképesség-javulásnak, illetve a kilátásba helyezett államháztartási reformból származó kiadáscsökkenésnek kell megteremtenie - mondta Belyó Pál.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese kifejtette, az adócsökkentés a jelenlegi egyensúlyi helyzetben kockázatos, de ha a kiadási oldalt is megfelelően mérsékli a kormány, akkor a bejelentett lépések előremutatónak nevezhetők. A bejelentett csökkentések elsősorban a lakosságnak szólnak, ami azonban érthető egy választás előtti évben.

A vezérigazgató-helyettes számára kérdéses, hogy a lakosság a legfelső áfa-kulcs öt százalékpontos mérsékléséből milyen mértékben részesül. A jövedéki termékek esetében valószínűleg egyáltalán nem, mivel ezek esetében a jövedéki adó automatikusan megemelkedik, míg más termékek vonatkozásában valószínűleg hatni fog a mérséklési kényszer, mivel erős a verseny a kereskedelemben. Az öt százalékpontos csökkenés túlzottan nem javítja a versenyképességet, mivel a határ menti árkülönbség-arányokon ez nemigen változtat. Éppen ezért kérdéses, hogy a belföldi keresletélénkülés milyen mértékű lesz.

A vezérigazgató-helyettes a legfelső kulcs mérséklését és az adósáv-kiigazítást jónak, míg a minimálbérrel kapcsolatos változtatásokat ellentmondásosnak nevezte. A háromszintű átalakítás és a bérnövelés emeli a költségvetési bevételeket, de többletterhek rontják a cégek pozícióit. Ráadásul az 57 ezer forintos minimálbér 63 ezer forintra emelése a jövő évi várható mintegy négy százalékos infláció mellett túlzott reálbérnövelésnek nevezhető. (Index)