Szlovák közbeszerzési játszmák
Minden ötödik nyílt közbeszerzési pályázatot eredménytelennek nyilvánítottak vagy visszavontak tavaly Szlovákiában - derül ki a közbeszerzési hivatal (ÚVO) összesítéséből. Ezen esetek mintegy harminc százalékban előzetes hirdetményt kizáró tárgyalásos eljárással folytatódtak. Az ÚVO adatai alapján a megkötött közbeszerzési szerződések összértéke meghaladja a 71 milliárd koronát.
Nem elégedett viszont a hivatal a közbeszerzési törvény betartásával: sem az eredményhirdetés, sem a tervezési fázis minőségileg nem megfelelő. Bár az ajánlatkérők a beszállítók kizárólagos jogaira hivatkoznak az előzetes hirdetményt nélkülöző tárgyalásos eljárás alkalmazásánál, megkérdőjelezhető annak jogosultsága. A beszerző csak abban az esetben élhetne ezzel a lehetőséggel, ha az áru, munka vagy szolgáltatás beszerzésénél tőle független rendkívüli esemény vagy időzavar miatt nem alkalmazhat más - nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos - eljárást előzetes hirdetmény közzétételével. Rendkívüli eseménynek minősül az emberi befolyástól független esemény, például természeti katasztrófa, tűzvész, baleset.
Ha bármelyik feltétel nem teljesül (vagy maga a beszerző okozta a rendkívüli eseményt), az időzavar intézménye jogilag támadható. Ha az ajánlatkérő előzetes hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljáráshoz folyamodik úgy, hogy közben valamelyik, törvény által előírt feltétel nem teljesül, s még nincs megkötve a szerződés, abban az esetben jogorvoslatért lehet folyamodni: kérelmet kell benyújtani közvetlenül a beszerzőhöz, aki köteles öt napon belül választ adni. A kérelem benyújtása elengedhetetlen feltétele az esetleges következő lépésnek, a kifogásemelésnek a közbeszerzési hivatalnál.
A szerződés megkötése esetén viszont már nem szükséges kérelem benyújtása, ekkor a hivatal dönt a kifogások alapján arról, hogy történt-e törvénysértés, amely alapján a bíróság kártérítést rendelhet el. Általában nemcsak a valódi kárt, de az elmaradt nyereséget is meg kell fizetni, azonkívül a hivatal további bírságot állapít meg - a szerződéses ár öt százalékában -, s bár a gyakorlatban ez utóbbi ritkán fordul elő, javasolhatja a szerződés bíróság általi érvénytelenítését.
A közbeszerzési törvény egy sor kivételre nem vonatkozik: többek között a hang- és adatátviteli szolgáltatásokra sem. Az állami szféra it-beszerzéseit főként előzetes hirdetmény közzététele nélkül végzi: sokszor a szerzői jogokra hivatkozva ragaszkodnak az eredeti beszállítókhoz. A tavalyi év legnagyobb, állami költségvetésből finanszírozott közigazgatási it-projektje a belügyminisztérium új személyi iratok kiadására szolgáló beszerzése volt. A minisztérium időzavarra hivatkozva előzetes hirdetmény nélkül zajló tárgyalásos eljárás során a 2003-as év legnagyobb beszállítóját, az IBM Slovenskát bízta meg. Ugyanilyen módszerrel vonta be projektjébe a Siemens Business Services és a Hewlett-Packard szlovák leányvállalatait. A külföldi tulajdonú vállalatok megerősítették helyüket a közigazgatásban: a legnagyobb it-megrendeléseket a transznacionális vállalatok helyi részlegei kapták.
Az ÚVO adatai alapján a belügyminisztérium folyamodik leggyakrabban közvetlen megbízáshoz, bár a tárca adatai azt mutatják, 62 százalékban nyílt eljárást alkalmaznak. Legutóbbi közvetlen megbízását megvétózta a nyílt eljárás vesztese, az Inzinierske stavby, amely a nyertes Chemkostav mellett az ukrán határ menti épületek felújítására és újak építésére jelentkezett. Az ÚVO véleménye alapján törvénybe ütközik előzetes hirdetmény közzétételét nélkülöző tárgyalásos eljárás alkalmazása időszűkére hivatkozva a nyílt eljárás megszüntetését követően. Ha a bíróságon a hivatal nyer, a minisztérium a beszerzési ár öt százalékát kitevő csaknem 17 millió koronás bírság kifizetésére kötelezhető. (VG)
