Sztrájkhullám fenyeget Hollandiában
Munkabeszüntetéssel fenyegetőznek Hollandiában a rendőrök, a tűzoltók, a vasúti és a városi tömegközlekedési alkalmazottak, sőt még a háziorvosok is. Az ok egyfelől az általános elégedetlenség a jobbközép kormány működésével, másfelől az, hogy nyomatékot akarnak adni követeléseiknek a kollektív szerződések újratárgyalása során.
A Jan Peter Balkenende által vezetett hárompárti koalíció, amelynek szakítószilárdságát próbára tette az uniós alkotmány leszavazása, a Neue Zürcher Zeitung szerint ugyanolyan defetista politikát folytat, mint Wim Kok második balközép kormánya, amelyet 2002-ben váltott le a most kormányzó jobbközép. A koalíciós partnerek egymás között sem értenek egyet, parlamenti képviselőik pedig az ellenzékkel versengve kritizálják a minisztereket.
Ennek is tulajdonítható, hogy félúton elakadtak még a legszükségesebbnek gondolt szociális reformok is. Hozzájárult a nemkívánatos helyzethez az is, hogy az ország ismét a recesszió szélére sodródott, a kormánynak pedig nem sikerült a konjunktúra felélénkítésére kihasználnia az éppen e célból 2003-ban két évre megkötött úgynevezett új Polder-konszenzust.
A kormány vergődését érzékelteti a rokkantbiztosítási törvény körüli huzavona. A 16 milliós Hollandiában egymillió rokkantat tartanak nyilván - köztük olyanokat, akik nyelvismeret hiányában nem tudnak munkát vállalni. A 2006-ban hatályba lépő törvény értelmében csak az számít a továbbiakban rokkantnak, aki 80 százalékosan munkaképtelen; az első évben az állam állja a biztosítás számláját, a második évtől bekapcsolódhatnak a magánbiztosítók is. (VG)
