Bár tavaly kismértékben szigorodott a fejlett országok fiskális politikája, a költségvetési hiány továbbra is jócskán meghaladja a történelmi átlagot - mutat rá most közzétett éves jelentésében a BIS. Különösen rossz a helyzet az Egyesült Államokban, Németországban és Nagy-Britanniában: ezekben az országokban 2000 óta a GDP 5-7 százalékával romlott az államháztartás pozíciója. Az amerikai deficit nagyrészt a Bush-kormányzat adócsökkentéseinek és a védelmi kiadásoknak tudható be, míg az euróövezetben és Japánban strukturális okai vannak a helyzet súlyosbodásának. A legtöbb fejlett ország ugyan ambiciózus terveket készített a költségvetési pozíciók középtávú javítására, ám a svájci elemzők szerint mindeddig kevés konkrét lépés körvonalazódott.
William Whitem, a BIS közgazdasági és monetáris osztályának vezetője szerint ebben a helyzetben hasznos volna, ha a jegybankok a kamatlábak emelése révén visszafognák az adósságot generáló fogyasztást. A monetáris szigorítás azonban aligha egyeztethető össze a foglalkoztatási szempontokkal. Ami az adók emelését illeti, ott legfeljebb a fogyasztáshoz kapcsolódó elvonásokhoz lehet hozzányúlni, hiszen a tőke növekvő mobilitása miatt a vállalatok fokozott adóztatása veszélyes lépés lenne. Kézenfekvő elképzelés a közkiadások visszafogása és az ellátórendszerek reformja, ám erre vonatkozó terveket - a nyugdíjrendszerek átalakítását leszámítva - csak elvétve készítenek a kormányok. Európában a nagymértékű munkanélküliség és a gazdasági növekedés lanyhulása is szűkíti a gazdaságpolitika mozgásterét - teszi hozzá a BIS.
Az elemzők mindenesetre úgy vélik, a népesség elöregedése és nem utolsósorban a piacok nyomása előbb-utóbb határozott fiskális reformokra kényszeríti a fejlett államokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.