Balesetveszélyes közutak
A hazai közúthálózat burkolatának közel harmada minőségileg nem megfelelő, tíz százaléka pedig balesetveszélyes. A romlás megállításához évi minimum 40-50 milliárdos felújítási programra lenne szükség. Ehhez EU-s pénzekre és hitelre is számítanak.
A 7300 kilométeres országos főúthálózat mintegy 40 százalékán zavarja a forgalmat az útburkolat hibája, egyenetlensége, elégtelen teherbírása és nyomvályúk miatti deformáltsága - mondta lapunknak Horváth László, az országos úthálózat minőségéért, fenntartásáért felelős Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Ukig) igazgatója. A közel 23 ezer kilométeres mellékúthálózaton még rosszabb a helyzet, bár ennek "csak" 28 százaléka nem megfelelő a forgalom számára, de ebből több mint háromezer kilométeren burkolathiba miatti veszélyre figyelmeztető táblákat tettek ki. Az 5700 híd közül 384 teherbírása nem megfelelő, 868 híd szélessége elégtelen, a rossz műszaki állapot miatt pedig 963 azonnali felújításra szorul.
A műszaki állapotok romlása közvetlen összefüggésben van azzal, hogy csökken az állagmegóvó és a felújító ráfordítások összege. Összehasonlító árakon vizsgálva a 2004. évi ráfordítás az 1993. évinek a fele, ezen belül a burkolatfenntartásra felhasznált összeg ugyanezen idő alatt 60 százalékra csökkent. Az Ukig igazgatója szerint a 30 ezer kilométeres országos közúthálózatnak a megfelelő szintű helyreállítása mintegy ezermilliárd forintos feladat lenne, szinten tartása pedig körülbelül 160 milliárd forintos kötelezettség. A romlás megállításához minimum évi 40-50 milliárdos ráfordítással kellene most elkezdeni az utak és hidak felújítási programját.
A 2005. évi útfenntartási és -felújítási célelőirányzat (úfce) főösszege 72,3 milliárd forint. Ebből csak tízmilliárd szolgál állagmegóvó fenntartásra, emellett mintegy 22,4 milliárd forintos összeg is felhasználható az EU-támogatásos környezetvédelmi és infrastrukturális operatív (kiop) program és a regionális operatív program felújítási és rekonstrukciós forrásából. Ez a finanszírozási konstrukció arra is utal, hogy a jövőben az államháztartási saját forrás mellett az EU-s pályázati támogatások, sőt esetleg hitelek is szükségesek lesznek.
Magyarország a csatlakozási szerződés közúti fejezetében 2008-ig vállalta, 2265 kilométeren megerősíti a burkolatot, hogy az utak teherbírása elérje a 11,5 tonnát. Eddig (2001-2004-ig) 381 kilométer hosszúságú szakasz készült el. Uniós társfinanszírozásos konstrukcióban (ISPA és kiop), valamint EIB-hitelfedezettel összesen 672 kilométernyi útrehabilitáció van folyamatban, így 2006-ra összesen 1053 kilométer készül el. A 2006 és 2008 közötti időszakban pedig - az előkészítéstől a kivitelezés átadásáig - a fennmaradó 1212 kilométeren is végezhetnek a munkálatokkal.
Horváth László szerint a 25 éves fenntartási elmaradások pótlása, az EU-s támogatások maximális felhasználása, a csatlakozás utáni derogációs feladatok teljesítése egy hatékony közúti szervezeten keresztül, a finanszírozási lehetőségek teljes tárának kihasználásával lehet csak megoldható.
