Cégalapítás szerződésmintával

Elkészült a leendő cégtörvény és vele az első szerződésminták tervezete, amelyek alkalmazása fordulatot hoz majd a cégeljárásban. A mainál egyszerűbb, gyorsabb procedúrát eredményez és növeli a jogbiztonságot - tájékoztatta a Világgazdaságot Makai Katalin, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A kisebb vállalkozások, a bt.-k, közkereseti társaságok és kft.-k eldönthetik, hogy szerződésmintával kérik-e bejegyzésüket a cégjegyzékbe, vagy hagyományos létesítő okiratot készítenek. A tervezet jelenleg három szerződésmintát tartalmaz a különböző társasági formákra. A blankettákon kizárólag a törvény megkövetelte személyi és cégre - így például főtevékenységre, a vagyonra, az ügyvezetésre - vonatkozó adatokat kell kitölteni.

A jogszabály-előkészítők igyekeztek a minimálisra szorítani a szolgáltatandó adatokat, dokumentumokat. Mindennapos tapasztalat: a vállalkozások a lehető legtöbb tevékenységi kört tüntetik fel alapító szerződéseikben, jóllehet csak néhányat gyakorolnak. Ez az - úgymond - rossz beidegződés még abból az időből ered, amikor az újabb tevékenységi kör felvétele költségekkel járt. Ma - és a jövőben - azonban már illeték és közzétételi díj nélkül bejelenthető a tevékenységi kör változása. Az alapítók dolgát könnyíti és a cégjegyzék megbízhatóságát erősíti, hogy a leendő törvény kimondja: a létesítő okiratnak a jövőben csak a fő-, illetve az engedélyköteles tevékenységet kell tartalmaznia. Ettől függetlenül a cég feltüntethet más tevékenységet is, ilyenkor azonban "hagyományos" társasági szerződést kell készítenie. Ám remélhetőleg így is lényegesen csökken a bejegyzendő tevékenységek száma, és visszaszorul a jelenlegi komolytalan gyakorlat, amelynek következtében a hosszú felsorolásokból nem derül ki, hogy a cégek ténylegesen mit csinálnak - mondta Makai Katalin.

Könnyítést jelent és a jogbiztonságot növeli, hogy a majdani cégtörvény melléklete pontosan felsorolja, milyen dokumentumokat kell a bejegyzési, változásbejegyzési, átalakulási kérelemhez csatolni, akár szerződésmintát alkalmaznak, akár nem. A hatályos szabály úgy szól, hogy jogi személyiségű társaságoknál - a törvényi előírásokon túl - mást is kérhet a cégbíróság, s ez bizonytalanságot okoz, hiszen az érintett vállalkozás nem tudja, mire számítson: kaphat például egy hiánypótló végzést, és elhúzódik az eljárás.

Ha a leendő cég alapítói a szerződésmintát kitöltik, és a törvényes mellékleteket csatolják, úgy bizonyosak lehetnek abban, hogy a vállalkozást nyolc nap alatt bejegyzik.

A szerződésminta kitöltéséhez nincs szükség jogi végzettségre. A jogi képviseletet azonban továbbra is megköveteli majd a törvény, különösen azért, hogy ne kerüljenek valótlan adatok a cégnyilvántartásba. A jogi képviselők megnövekedett felelősséggel ellenőrizhetik az alapítókat, közvetlenül betekinthetnek a BM személy- és lakcímnyilvántartásába. Az ügyvédi munkadíjban nyilvánvalóan kifejeződik majd, hogy a jogi képviselő egy bonyolult társasági, vagy egy egyszerű blankettaszerződésnél működik közre.

A leendő törvény biztosítja a hagyományos társasági és a blankettás szerződések közötti "átjárhatóságot". Így az előbbi módosítható lesz szerződésmintával, valamint az utóbbiról is át lehet térni a hagyományos eljárásra, ha olyan kérdéseket kíván később szabályozni az érdekelt, amelyekre a blanketta nem ad lehetőséget - hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes.

A cégtörvény tervezete - a társasági törvénnyel együtt - őszszel kerülhet a kormány elé.