Jön a legális borravaló
A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülését tartja ma a parlament. Több mint egy tucat törvényről döntenek a képviselők, köztük a november 1-jével hatályba lépő, a szerencsejáték szervezéséről szóló jogszabály tervezetéről. Eszerint "az állami bevételek hosszú távú biztosítása érdekében" a bukmékeri típusú fogadásos játékok játékadómértéke csökken, azonban a játékautomaták éves adója 60 ezer forintról 90 ezer forintra nő.
A parlament dönt az adózás rendjéről szóló törvényről is, e jogszabály 2006. január 1-jén lép életbe. A munkáltató és a kifizető a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-ig elektronikus úton vagy gépi adathordozón az állami adóhatósághoz bevallást tesznek valamennyi adóról, járulékról és a törvényben meghatározott adatokról. A javaslat másik fontos eleme a befizetési kötelezettségek összevonása: a korábbi adónemenkénti fizetés helyett három összevont számlára kell az állami adóhatósághoz teljesítendő adó- és járulékkötelezettségeket befizetni.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés - amelyről szintén ma dönt az Országgyűlés - meghatározó része a felszolgálói díj bevezetését érinti, s rendelkezik az alkalmi munkavállalásról is. A felszolgálási díjjal összefüggésben több jogszabály is módosul. Ezek rögzítik, hogy a felhatalmazás csak a felszolgálási díj felső mértékének meghatározására vonatkozik. A rendelet szerint az étlapon és a számlán feltüntetendő felszolgálási díj felszámítása a felszolgálót alkalmazó vendéglátóhely önkéntes döntése lesz, de a fogyasztó külön kérésére is felszámítható. Mértéke maximálisan a számlaérték 15 százaléka lehet. A felszolgálási díjra vonatkozó rendelkezéseket a javaslat szerint 2005. október 1-jétől lehet alkalmazni. A helyiadó-törvény módosításának eredményeként a felszolgálási díj címén elszámolt árbevétel nem hordoz iparűzésiadó-terhet. Az előterjesztés másik hangsúlyos része szerint, ha a magánszemély alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat munkavállalót, a közteherjegy értékének 75 százalékát adókedvezményként veheti igénybe, feltéve, hogy az alkalmi foglalkoztatás nem önálló tevékenységből származó bevételének megszerzése érdekében történt. (TE)
