Nem nézzük egymás filmjeit

Tavaly a korábbinál jóval több támogatási kérelemmel fordultak az új tagországok filmkészítői az Európai Unióhoz; a kérelmek száma egyes esetekben megháromszorozódott - áll a Media programról szóló, most kiadott éves jelentésben. A Kelet-Közép-Európa egyik legrangosabb filmes találkozójának számító Karlovy Vary-i fesztivál nyitányával egy időben publikált összehasonlítás alapja az, hogy az új tagok többsége esetében már a csatlakozást megelőzően megnyílt az európai filmek készítéséhez, forgalmazásához, illetve a filmes képzéshez anyagi segítséget nyújtó, 2000-2006 között összesen 500 millió euróból gazdálkodó program. Magyarországra - elsősorban a médiatörvény EU-konform módosításának elhúzódása miatt - ez mindeddig nem vonatkozott. Hazánk azonban más szempontból is kivételt képez - legalábbis az unió filmes statisztikáiban. Míg a tíz új tagország filmgyártása tavaly - ha nem is nagy mértékben, de - fellendült, s például a cseheknél 2003-hoz képest héttel több - összesen huszonegy - nagyjátékfilm készült, addig nálunk mindkét évben éppen ugyanannyi. A huszonegy magyar film átlagos költségvetése 450 ezer euró (111 millió forint) volt - a cseh filmkészítők ezzel szemben 780 ezret, a szlovákok pedig 840 ezret költhettek átlagosan egy alkotásra. (A franciák ehhez képest 6,6 milliót, az Egyesült Államokban a nagy stúdiók pedig még ennek is átlagosan a tízszeresét.)

A filmlátogatás az új tagok többségében nem lett vonzóbb elfoglaltság az elmúlt évben. Magyarországon tavaly és 2003-ban is 13,7 millió jegyet adtak el. A kivétel ebben az esetben Lengyelország. A 38 milliós országban egy esztendő alatt 23,8 millióról 33,4 millióra emelkedett az eladott jegyek száma. Az új tagországokban - éppúgy, mint a régiekben - még mindig hódítanak az amerikai alkotások. Nálunk a bemutatott filmek több mint negyven százaléka Európában készült ugyan, ám a bevételek alig több mint 20 százalékát hozták ezek a művek. Európán belül nem túl ismertek a magyar filmek: az 1996 és 2004 között készült 172 hazai játékfilm közül csupán tizenhatot mutattak be valamely európai országban.

A pénzügyi kilátások mindenestre biztatóak. 2007-2013 között a Media program büdzséjének megduplázását javasolja Brüsszel, ez összesen egymilliárd eurót jelentene.