Nincs vészharangkongató helyzet
Tegnap délután óta a Miskolci Egyetem ad otthont a 43. közgazdász-vándorgyűlésnek, amelynek központi témája az egyik legégetőbb szakmai kérdés: fenntartható-e, és ha igen, hogyan, a magyar gazdaság növekedése. A kérdésnek aktualitást ad az Európai Unió megtorpant fejlődése, illetve a kormány által a száz lépés programban bejelentett adó- és járulékváltoztatási tervek, amelyeket még néhány uniós szakember is fenntartásokkal fogad.
Úgy tűnik, a hazai közgazdász-társadalom is megosztott az adóreform, illetve a fenntartható gazdasági növekedés hatékonyságának megítélésében. Ez derült ki a vándorgyűlés első napján. Van, aki túlzottnak, van, aki kevésnek és későinek tartja.
Elhangzott, hogy a tartósnak látszó egyensúlytalanság, a nagy elosztórendszerek reformjának állandó halogatása olyan helyzetet teremthet, ami alaposan megnehezíti bármelyik következő kormány lehetőségeit.
Kádár Béla akadémikus, az Antall-kormány egykori külgazdasági minisztere, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitóbeszédében leszögezte: a gondok abban gyökereznek, hogy az uniós csatlakozás óta eltelt bő egy évben nem változott érdemben a magyar gazdaság helyzete. Véleménye szerint az kétségtelenül nem jelent "vészharangkongató" helyzetet, hogy a gazdaság növekedési üteme a várt 4 százalék helyett az első fél évben csak 3 százalékos lesz, vagy hogy az export bővülési üteme nem 15, hanem csak 10 százalékos. Az viszont az uniós verseny eredménye, hogy az infláció 3,5 százalékra csökkent, és az elmúlt egy évben a beáramló működő tőke háromszorosa volt az előző évinek.
Varga Mihály, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke szerint a gazdaság koránt sincs jó helyzetben, a kormány látszatintézkedéseket hoz, és ez majd a következő kormány számára jelent nehézségeket. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint egy "másik rendszerváltásra" volna szükség, hogy újraépíthessük a gazdaság nagyon sok olyan területét, amely továbbra is orvoslásra vár.
Mint azt Bihall Tamástól, a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének elnökétől, a rendezvény házigazdájától megtudtuk, a "hagyományos" gazdaságpolitikai előadások mellett nagyobb teret kapnak azok a kutatók, akik az Európai Unió lisszaboni stratégiájából adódó feladatokra összpontosítanak: a nemzetközi versenyképességre, a foglalkoztatási kérdésekre, illetve gazdasági kohézióra. (SzB)
