Hát ez egymilliárd dollárba fog kerülni...
A világ egészségügyi vezetőinek háromnapos genfi tanácskozásán megállapodás született az egymilliárd dolláros járványmegelőzési program részleteiről. A pénzből a nemzeti állat-egészségügyi hatóságok erőfeszítéseit, a madárinfluenza gyors kimutatását és az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést fejlesztenék; minden egyes elhullott szárnyast 24 órán belül meg kellene vizsgálni, és az eredményt azonnal közölni kellene a nemzetközi szervezetekkel. A baromfiállományt tizedelő vírus visszaszorítása azért is fontos, mert így csökken az emberek között is terjedő mutáció kialakulásának esélye.
Az egymilliárd dollár eltörpül amellett a 800 milliárdos kár mellett, amit a Világbank szerint egy emberi madárinfluenza-járvány okozna. A kormányoknak előkészületeket kell tenniük arra az esetre, ha a lakosságot is eléri a járvány; a vírus megjelenése után ez már túl késő lesz – figyelmeztet Lee Jong-wook, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első embere. A jelek szerint nemcsak a hatóságok, hanem az üzleti szféra is komolyan veszi a világszervezet figyelmeztetéseit. A Reuters szerint a világ legnagyobb bankja, a Citibank madárinfluenza-akciócsoportot állított fel, a Lehman Brothers járványgyakorlatot szervezett dolgozói számára és az UBS is influenzastratégiát dolgoz ki. A legtöbb nagy pénzintézet és vállalat eddig is indított rutinszerűen influenzaoltási programokat, ám egyre több vezérigazgató látja úgy, hogy ezúttal többre lesz szükség.
Szakértők eközben a baromfiágazat várható veszteségeit számolgatják. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) úgy véli: ha az EU-ban is nagyarányú madárinfluenza-járvány törne ki, akkor teljesen le kellene állítani az éves szinten egymilliárd dollár értékű baromfiexportot. Ebben az esetben 7-8 százalékkal emelkednének a világpiaci árak, ugyanakkor az unión belül olcsóbb lenne a csirke- és pulykahús, mivel az exportáru is a belső piacra zúdulna.
