Minősített munkaügyi viszonyok
Néhány héten belül kormány elé kerül az a miniszteri rendelet, amely a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit határozza meg – tudta meg lapunk a szaktárcától. A januártól életbe lépő szabályzó értelmében legalább három hatósági bizonyítványt kell begyűjtenie minden olyan vállalkozásnak, amely állami támogatásért vagy megrendelésért indul. Ezek a hatóságok osztályozzák majd a munkaügyi kapcsolatok minőségét.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által kiállított hatósági bizonyítványnak például azt kell igazolnia, hogy a támogatás igénylését megelőző két éven belül nem követett el súlyos munkaügyi jogsértést a cég. A legkomolyabb vétkek közé tartozik majd a feketefoglalkoztatás, illetve a munkabér védelmére és a teljesítménykövetelmények kialakítására vonatkozó szabályok megsértése. Mivel a mikro- és kisvállalkozá-soknál nem működik szakszervezet, így a kollektív szerződéshez, az üzemi/közalkalmazotti tanácshoz kapcsolódó jogok gyakorlását a tizenöt fő alatti foglalkoztatóknál nem vizsgáltatja a miniszteri rendelet.
Az esélyegyenlőség biztosításáról az Egyenlő Bánásmód Hatóság állítja majd ki a bizonyítványt a munkaadóknak. A kollektív munkaügyi kapcsolatok munka törvénykönyve szerinti működését a cégnél képviselettel rendelkező szakszervezet tisztségviselőjének nyilatkozata igazolja. Nem csak a munkaügyi kapcsolatokat, a bevezetésre váró szempontrendszert is minősíteni kell – hangsúlyozta a Világgazdaság kérdésére Dávid Ferenc. Az Áfeosz főtitkára egyetért azzal, hogy a fantomvállalkozások ne juthassanak állami forráshoz, ám igazságtalannak tartaná, ha egy kitűnő pályázatot, amely több munkahelyet is teremt, egy korábbi téves túlóra-elszámolás miatt elutasítanának.
Egyelőre úgy tűnik, az uniós, illetve az államtól „átvállalt” feladatok ellátása címén kifizetett normatív támogatásokat a renitens vállalkozások is elérhetik majd. Ez a miniszteri rendeletben, illetve az államháztartási törvény módosítását célzó javaslatban is szerepel, amelyet az egyik MSZP-s képviselő nyújtott be nemrég az Országgyűlés elé.
Az első évben egy lazább gyakorlat alapján kellene minősíteni a munkaügyi kapcsolatokat, majd a tapasztalatok alapján véglegesíteni, hogy mi számít rendezettnek – fogalmazott Dávid Ferenc. Az Áfeosz főtitkára szerint nehéz lesz vizsgálni az egyenlő bánásmód teljesülését, hiszen legtöbbször egy munkavállalói panasz áll szemben egy munkaadói védekezéssel. A miniszteri rendelet elismeri, hogy csak olyan feltételeket lehet előírni a munkaügyi kapcsolatok vizsgálati szempontjaként, amelynek teljesülése ellenőrizhető.
