Sínen az útpénztártörvény
Közigazgatási egyeztetésen van a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) útpénztártörvényről szóló előterjesztése – erősített meg értesülésünket Tóth Judit, a tárca szóvivője. Horváth László, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Úkig) igazgatójának reményei szerint a GKM javaslatának elfogadásával az eddigieknél több pénz juthat az állami közúthálózat fejlesztésére, felújítására, fenntartására és üzemeltetésére. Erre az idén – a takarékossági intézkedések miatti csökkentés után – 72 milliárd forintot fordíthatnak.
A 2006. évi költségvetési javaslatban az eddigi útfejlesztési és -fenntartási célelőirányzat helyébe már az útpénztár lépett. Ez a nevén kívül még csak annyiban különbözik elődjétől, hogy forrását nemcsak a költségvetési támogatás adja, hanem a sztrádamatrica-bevétel is. Ám ennek fejében a büdzséből rendelkezésre állási díjat fizetnek az Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek a sztrádák üzemeltetéséért, fenntartásáért, felújításáért, amelyet most a társaság fedez az útdíjakból. A jövőre tervezett 30,7 milliárd forint matricabevétellel együtt a 2006. évi útpénztárra – a költségvetési javaslat szerint – közel 122,5 milliárdot irányoztak elő. Ez az útpénztártörvény elfogadásával 150-200 milliárdra nőne.
Az 1998-ban megszüntetett útalap útpénztárként való újrateremtése – külön törvényi garanciával – a használatarányos bevételt és ezzel a biztos alapokon nyugvó, hosszabb távú tervezést célozza. Az elképzelések értelmében az útpénztár forrását az úthasználati díj; a törvény szerinti beszedett díj, pótdíj és bírság; az átengedett jövedéki adó és az arra jutó áfabevétel; az útpénztár saját bevétele; költségvetési támogatás; a pénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra, fejlesztési célra átvett hozzájárulás, támogatás, adomány, segély adja. A törvénytervezet szerint a pénztár hitelt nem vehet fel. Automatizmus bevezetését is tervezik, kivédve, hogy az útpénztár a mindenkori költségvetési alku tárgya legyen.
Horváth nem árulta el, hogy az útpénztárról szóló törvény tervezetében a szaktárca milyen összegű jövedéki adó átengedésével számolt. Más forrásból úgy tudjuk, az üzemanyag literenként 9-10 forint körüli értékéről van szó.
A finanszírozás módosulása a feladatok szempontjából nem jelent változást, de csak a végleges számok ismeretében lehet tudni, mennyi jut jövőre az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre – mondta Horváth. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedben az út állapotromlása a szabályozás hiányosságai és a források elégtelensége miatt folyamatosan gyorsult. Bízik abban, hogy ezen az útpénztár révén sikerül változtatni. Ha ez ciklusonként átívelő konstrukcióként megmaradhat, akkor arra nemzeti útfelújítási programot lehet alapozni. A hálózat szinten tartásához egy 10 éves felújítási program esetében (mai árakon) évi 35-40 milliárd kellene. A GKM január elsejétől tervezi a startot.
Az útpénztár tervezett forrásai*
>> úthasználati díj (jelenleg matricabevétel)>> törvény alapján beszedett díj, pótdíj és bírság
>> átengedett jövedéki adó és arra jutó áfabevétel
>> az útpénztár saját (vagyonhasznosítási) bevétele
>> költségvetési támogatás
>> a pénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra, fejlesztési célra átvett (gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által átadott) hozzájárulás, támogatás, adomány, segély stb.
* A törvénytervezet szerint a pénztár hitelt nem vehet fel.
>> törvény alapján beszedett díj, pótdíj és bírság
>> átengedett jövedéki adó és arra jutó áfabevétel
>> az útpénztár saját (vagyonhasznosítási) bevétele
>> költségvetési támogatás
>> a pénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra, fejlesztési célra átvett (gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által átadott) hozzájárulás, támogatás, adomány, segély stb.
* A törvénytervezet szerint a pénztár hitelt nem vehet fel.-->
